Böjt 3. (Oculi) vasárnapja
Szentendre, 2026. március 8.
Ef 5,1–9
EÉK Úr Jézus, Megváltóm / Keresztednél / EÉK 304, 11, / Az Úr irgalma
Horváth-Hegyi Olivér
Utánozzuk Krisztust
Keresztény gyülekezet, testvéreim az Úrban!
Jánoska nagyon szerette figyelni az édesapját. Amikor az apa dolgozott a kertben, Jánoska is fogott egy kis lapátot. Amikor apa fúrt-faragott, Jánoska is keresett egy darab fát és játékfűrészével szorgalmasan vágta, darabolta, aztán csiszolta. Ha édesapa délelőtt autót mosott, délután Jánoska is mosogatószivaccsal törölgette távirányítós autóját. Egyszer, amikor édesapa bográcsban főzött és Jánoska vízzel teli kis vödrében apró leveleket és mezei virágokat kevergetett egy bottal, mosolyogva megkérdezte: - Miért csinálsz mindent úgy, mint én? Jánoska ezt felelte: - Azért, mert olyan szeretnék lenni, mint te. Édesapa odalépett hozzá, magához ölelte és megpuszilta a fejét.
A gyermekek szívesen utánozzák szüleiket. Szeretnek szüleik bőrébe bújni és azt tenni, amit sokszor látnak náluk, vagy gyakran hallanak tőlük. A lelkészgyerekeknél sincs ez másképp. Nálunk időről-időre egyszercsak a nappali közepén egy esküvőbe cseppenünk, ahogy néhány éve Nátán és Magdaléna unokatestvéreikkel egy komplett templomi szertartást vezettek le. Jankával mi voltunk a násznép, és az volt a feladatunk, hogy örüljünk az ifjú párnak, akiket az evangélikus liturgikus rendtartás szerint Magduskánk összeadott és kivezetett a templomból. Villő úgy 4 éves lehetett, amikor egyik fekete pólómat felvette, zsebkendőből ügyesen Mózes-táblát készített és szintén a nappaliban köszöntötte a gyülekezetet, prédikált, imádkozott, sőt, még kenyér is került egy asztalkára és úrvacsoraosztást imitált. De a lelkészcsaládban nem ritka, hogy a lelkész arra megy haza, hogy temetés van otthon, annak minden komolyságával és kellékével. Persze ezek után átbeszéljük a játékot és minden szépen a helyére kerül annak rendje, módja és méltósága szerint.
Amikor Pál apostol ezt írja: "Legyetek Isten követői, mint szeretett gyermekek", valami hasonlóra gondol. A követés görög szava μιμηται, (mimétáj) latinul imitatores. Követni Jézus Krisztust azt jelenti: imitálom, utánzom. Ahogyan a gyermekek természetesen utánozzák azt, akit szeretnek, Pál apostol ezzel a természetességgel írja az efezusi gyülekezetnek, hogy bátran tegyétek azt, amit Jézus tett. Ugyanis a Mennyei Atya azt szeretné, hogy gyermekeként – akik a keresztségben ezt a méltóságot kaptuk tőle - tanuljunk tőle szeretni. Jézus magáról mondja, hogy ő a világ világossága. Ő a jó a világban. Ő az eredete mindannak, amire igazán szükséged van és szüksége van az emberiségnek. Amikor a Hegyi beszédben tanítja a sokaságot, épp erre utal: "Úgy ragyogjon a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat." (Mt 5,16)
De hogyan tudok én jót tenni? Hogyan tudok szeretetben élni másokkal? Hogyan tudok csupa jóság, igazság és egyenesség lenni?
Minden fát a gyümölcséről lehet megismerni. A jó fa nem terem rossz gyümölcsöt és a rossz fa nem teremhet jó gyümölcsöt. A fa és gyümölcse között titokzatos kapcsolat van. Jézus erről szól a Lk 6,43-46-ban található egyszerű példázatban, amikor a szívről és cselekedeteinkről tanít. "A fa és a gyümölcs ugyanaz a minőség." (Béres Tamás) Ha a szívünkben gonoszság lakik, hiába mindenféle trükközés, csűr-csavar szó és beszéd, nem lesz abból semmi jó. De ha a szívedben a jó van, élj aszerint. ... Légy jó! Légy keresztény! ... Milyen fa vagy? ... Vizsgáld meg! ... Mi van a szívedben? Ha már ott van a szívedben Jézus, akkor ne rosszalkodj! ...
Ne rosszalkodj! Inkább "Kelj fel, tündökölj, mert eljött világosságod, rád ragyogott az Úr dicsősége. Bár még sötétség borítja a földet, sűrű homály a nemzeteket, de fölötted ott ragyog az Úr, dicsősége meglátszik rajtad." (Ézs 60,1-2)
Szó esett arról, hogy gyermekeink milyen könnyedén utánozzák a szülőket, a nagyszülőket, sőt, az idősebb testvéreket is. Szégyennel égető érzés, amikor gyermekeinkben a felejtenivaló tulajdonságainkat fedezzük fel, ha nem túl kedves modorunkat viszontlátjuk, arcpirító szófordulatainkat halljuk tőlük. A jót is, a rosszat is mímelik.
Jézus mímelése más. Tőle csak a jót tanuljuk. Minden, amit az evangéliumokban és a levelekben találunk róla, tőle, az jó. A 15. századi ágoston rendi szerzetes, Kempis Tamás a kereszténység lelki irodalom alapkönyvében, az Imitatio Christi-ben írja: "Isten odaönti áldását, ahol üres edényt talál." Ne akarj más lenni, mást utánozni, mint Krisztust! Ő legyen az első példaképed! A böjt a kiürítés ideje. Készíts helyet Krisztusnak! Ő már készen áll.
Ámen.
.