Jubilate vasárnap
Szentendre, 2025. május 11.
1Móz1,1-4(5-25)26-31.2,1-4a  

Horváth-Hegyi Olivér
A teremtés nem véletlen

Keresztény gyülekezet, szeretett testvéreim az Úr Jézus Krisztusban!

Isten a semmiből életet hív elő. De nem csak életet, hanem mindent, ami az élethez szükséges. Istennek elég egy szó és máris világosságot teremt a sötétségben, csillagokat és bolygókat, a mi Földünket, tengert és szárazföldet, fákat és virágokat, állatokat – és végül minket, embereket.

Ma, Jubilate, az örvendezés vasárnapján, amikor az egész föld ujjongásáról énekelünk és beszélünk, együtt vagyunk felnőttek és gyermekek, arra emlékeztet bennünket a teremtés története, hogy nem véletlenül vagyunk itt. Te sem vagy véletlen. … Nem véletlenül vagy fiú vagy lány, nem véletlenül az az Édesapád és Édesanyád, aki, nem véletlenül vagy magyar és evangélikus, vagy épp egy másik testvéregyházhoz tartozó keresztény. Isten nem véletlenül alkotott meg téged.
Ma ráébreszt minket Isten igéje arra is, hogy az sem véletlen, hogy a Teremtő Isten sokszínűséget álmodott a világba: hegyek emelkednek a magasba, völgyek adnak otthont az embereknek, tengerek zúgnak és erdők suttognak, patakok csörgedeznek - minden táj másképp mesél Róla.

Miért is szeretjük ezt a világot? Valószínű azért, mert Isten jónak teremtette meg: a teremtés pillanatában a káoszt és a sötétséget a rend, a világosság, az esztétikus, kellemes és ízléses teremtettség váltja fel. A teremtett világ változatossága Teremtője gazdag képzeletének és szeretetének lenyomata, hogy minden élő otthonra találjon, és mi emberek is rácsodálkozhassunk a teremtés végtelen szépségére. Gondoljunk csak bele! Milyen nagy szeretet és játékosság van abban, amikor az Atyaisten megteremti a havas hegycsúcsokat, ahol a sasok szárnyalnak, a mély tengereket, ahol delfinek játszanak, a sivatagot, ahol a kaktusz virágzik, és a zöld erdőt, ahol mókusok ugrálnak ágról ágra! Van olyan hely, ahol mindig meleg van, és nem kell hosszú nadrágot venni, szinte soha, és van olyan is, ahol hónapokra minden befagy, sok hó esik és sokáig-sokáig lehet korcsolyázni és szánkózni.

Isten örömmel és szeretettel alkotta meg a világot - és benne mindannyiunkat. Hallod? Az öröm és szeretet az emberiség bölcsője. Ezért ünnepelhetünk ma is: mert az élet ajándék, a gyermeked élete ajándék, szüleid ajándék, a természet is ajándék, és mi ennek a csodának vagyunk a részesei.

Ma azért kerül szemünk elé Isten teremtő munkája, hogy mélyebb megértéssel tekintsünk arra, mi rejlik a világ, az élet és a mi létezésünk mögött. Lássuk meg sz összefüggést minden megtapasztalt jó és isten között. Ő a jó és a harmónia forrása. Az ölelésé, a puszié, a nevetgélésé, a nyugalomé, a munkabírásé, a tehetségé, de ő a szeretetre képesség, a felelősségérzet, az igazságosság és önzetlenség forrása is. A Teremtőbe vetett hitünk és a teremtés melletti voksunk egyik alapvetése, hogy a teremtés nem kényszerből vagy unatkozásból történt. A teremtés célja, hogy valami csudajó, csodaszép, élhető és közösségre hívó szülessen. Sikerült. Minden nap rácsodálkozhatunk arra, hogy a Teremtő Isten nem csak megalkotott bennünket, hanem vágyott ránk: a kapcsolatra, a közösségre velünk. Minden, amit teremtett azt tükrözi, hogy Ő jónak és szerethetőnek látta, amit létrehozott: "És látta Isten, hogy ez jó."

A teremtés öröme látszik abban is, hogy Isten megáldja az élőlényeket, gondoskodik róluk, és az emberre különös figyelmet fordít: saját képmására alkotja, és odaadja neki ezt a gyönyörű világot.
Olyan ez, mint amikor valaki szeretettel készít egy ajándékot: nem csak "megcsinálja", hanem szívvel-lélekkel odafigyel minden mozdulatra, és örül annak, aki kapja.

Családi istentiszteletünkön, amikor "Jubilátét" kiáltva örömmel ünneplünk, szeretnék nektek egy nagyon különleges hírt mondani: Jézus Krisztusban új világ kezdődött! Tudjátok, a teremtéskor minden nagyon szép és jó volt, de valami elromlott. Az ember és Isten kapcsolata megszakadt. A bizalom sérült. A bűn beékelődött közénk. És Isten közé. Isten sokszor és sokféleképpen próbálta ezt a megtört kapcsolatot meggyógyítani. Például prófétákat küldött, lelkét adta vezető emberek szívébe és egészen elképesztő módon segítette népét. De azóta még fontosabb is történt: Jézus, aki Isten Fia, eljött, hogy új életet hozzon mindannyiunknak. Ahogy Pál apostol mondja: "Ha valaki Krisztusban van, új teremtés az!" (2Kor,5,17) Ez azt jelenti, hogy ha hiszünk Jézusban, mi magunk is új emberekké válunk – olyanokká, akik szeretettel élik az életüket, segítenek másoknak, és közelebb kerülnek Istenhez.

Például, amikor valaki bántott téged, és te ahelyett, hogy megbosszulnád, visszaszólnál, vagy visszaütnél, megbocsátasz neki. A benned lévő régi ember a rosszat tette volna, de a benned élő új ember a jót teszi. Mert új teremtés, Krisztus teremtése. Olyan ez, mint amikor egy régi, elkopott játékot felújítanak, és újra csillogni kezd! Nem kell eldobni a régit. A régit kézbe kell venni és foglalkozni kell vele, talán hosszú időt kell rászánni, Isten szeretete így hoz létre bennünk egy új életet - egy olyan életet, ami tele van szeretettel, jósággal, örömmel!

Amikor szeretettel segítünk, és odafigyelünk egymásra, mi is egy új világot építünk, amit Isten szeretete formál. Így lehetünk Isten munkatársai. Mint gyülekezet, ahol ennek a Krisztusban megszületett új teremtésnek a részesei vagyunk kis szigetet alkotunk a nagy világban, a sok hitetlen, Istentől távol lévő ember között. Olyanok vagyunk, mint az erdő közepén, egy szép tisztáson álló templom, amely Krisztusban újra épül, helyreáll, és hívogató, befogadó lesz. Nem véletlenül teremt újjá minket Isten Krisztusban. Célja van vele. Azt szeretné, ha újra az övé lennénk.
Ámen.

.