Nagypéntek
Szentendre, 2025. április 18.
2Kor 5,14-21
EÉK "K" liturgia
Horváth-Hegyi Olivér
"Amit szem nem látott, fül nem hallott, és ember szíve meg sem sejtett, azt készítette el Isten az őt szeretőknek." (1Kor 2,9; Ézs 64,3)
Isten olyan megoldást választott a bűnös ember megmentésére, amely lenyűgöző. Ám a húsvéti nagy öröm előtt Nagypéntek csendje; a kereszt, Jézus mellőzése, ellenségnek kikiáltása, szenvedése, bántása, megcsúfolása az együttérzést és együtt szenvedést hívja elő belőlünk. Nagypéntek csendje nem a zaj hiánya. Mélyebben találjuk meg. Gondolatunkon és érzelmeinken túl. Lelkünkben. Nagypéntek csendje arra hív minket, hogy ne fussunk el a szenvedés látványa elől, hanem maradjuk együtt a kereszt alatt. Engedjük meg, hogy hasson ránk. Merüljünk el Jézus halálában, amelyet a hétköznapok nem engednek meg, mert félünk a szenvedéstől, az áldozatvállalás kiszolgáltatottságától, félünk a könnyektől. Nagypéntek a könnyek napja. Nem a sajnálat könnyei ezek, hanem a szembesülés után következő bűnbánat könnyei.
A Golgotán Jézus mellett keresztre feszített lator mondata ránk is vonatkozik, még akkor is, ha mi nem vagyunk gonosztevők: Mi ugyan jogosan vagyunk ítélet alatt, de ő semmi rosszat nem követett el. (Lk 23,41)
Jézus helyettes áldozata Isten igazságosságát és szeretetét mutatja meg. Nézz a keresztre! Helyettünk szenvedett az ártatlan bárány. A bűntelen olyan közel engedte magát a bűnhöz, hogy magára vette. Azért tette, hogy ne nekünk kellejen a jogos ítélet után kárhozatra kerülnünk. Ez a mentő szeretet meghat és arra késztet, hogy békéljek meg Istennel. Lássam be, hogy szükségem van rá. Békéljek meg a gondolattal, hogy nélküle nem igazán tudok élni, szeretni, mások javára lenni és végképp nem tudok üdvözülni.
Ez a békesség csak ott születik meg, ahol bűnbánat van. Szembenézés azzal, mennyi mindent elrontottam. Nem könnyű a belátás. De ismét nézz fel a keresztre. Jézus Krisztus érted szenvedett, érted halt meg. És ha Ő meghozta érted ezt az áldozatot, tiszta szeretetből tette, akkor ez muszáj, hogy elindítson téged afelé, hogy ne önmagadnak élj, hanem Krisztusnak. Legyen életed az övé. Ne kihasználni akard a kapcsolatodat vele. Ne további elvárásaid legyenek felé. Ne bízd el magadat, hogy ha az ő gyermeke vagy, akkor neked előjogaid vannak, több vagy, mint a másik ember. Isten kegyelmes volt hozzád: Fiát adta érted. Ezért lelhetsz kegyelmet nála. Ezért nem ítél el minket és adja azt a büntetést, amit megérdemelnénk. Ne legyen olcsó a kegyelem. Nem intézzük el egy köszönömmel. A kereszten szerzett megváltásunk mély átélésének napján engedjük egészen hitünk mélyére menni azt a gondolatot, hogy Krisztus irányunkban mutatott szeretetének természetes következménye, hogy hajlandó vagyok változni, vállalom a tanítványsággal járó életet, és ha kell, olyan dolgokról is lemondok érte, amelyekhez eddig ragaszkodtam, de amelyek egészen bizonyosan elválasztanak tőle.
"Ha valaki Krisztusban van, új teremtés az: a régi elmúlt, és íme új jött létre." (17.v.) Ez a nap adjon neked bátorságot a régi emberednek meghalni, hiszen "ha vele együtt meghalunk, vele élni fogunk."
Ámen.
.