Oculi vasárnap
Szentendre, 2025. március 23.
1Kir 19,1-8
EÉK 189, 385, 306, 11
Horváth-Hegyi Olivér
Lelki emberünk
Keresztény gyülekezet, szeretett testvéreim az Úr Jézus Krisztusban!
Testünk egyedivé tesz bennünket. Kinézetünk, arcunk és vonásaink, alakunk és alkatunk, testtartásunk, magasságunk, a színeink, kezünk és körmünk, beszédünk és mozgásunk ismertető jegyeink, amelynek összesége tesz bennünk azzá, akik vagyunk.
Ugyanez igaz a lelkünkre. A lelkünk is egyedivé tesz minket. Lelki alkatunk, szívünk, személyiségünk, jellemünk, történetünk, tapasztalataink, gondolkodásuk, habitusunk összessége meghatározza, milyen a lelkünk. Ki vagyok én? A testem és a lelkem együtt. Hajlamosak vagyunk énünk test részével jóval többet foglalkozni, mint a lelkünkkel. Pedig épp fordítva kellene lennie. A testünkkel keveset, a lélekkel pedig sokat kellene törődnünk. A nyugati civilizációban az emberek testükkel naponta órákat, lelkükkel perceket foglalkoznak. De mi most megpróbáljuk ezt megfordítani. Kevésbé mennyiségi, inkább minőségi céllal. Istennek nem a mi ima-és meditációs óráink, a hosszú bibliaolvasásaink kellenek. Ő azt szeretné, ha egész napunk, sőt, még az éjszakánk, álmaink is abban a szövetségben telne, amely a két fél, én és Isten közötti kölcsönös és mély elköteleződésről szól. Nagyon szeretné, ha lelki emberek lennénk. Sokáig azt hittem lelki ember vagyok, mert változatos vallási cselekedetek és hagyományok szőtték át mindennapjaimat. De rá kellett döbbennem, hogy ettől még nem vagyok lelki ember. A lelki ember hétköznapjaiban nincs Isten számára elkülönített idő, mert Istent beengedte az életébe és mindenhez köze lett. A felkelésemhez, a családi életemhez, a munkámhoz, a hobbimhoz. A lelki ember Istennel összenőtt.
Ma erről szólok a gyülekezetnek. Lelkünkről. A testünkben lakó lelki emberről úgy szeretnék beszélni, mint Pál apostol: "Nem emberi bölcsességből tanult szavakkal, hanem a Lélektől jött tanítással, a lelki dolgokat a lelki embereknek magyarázva." 1Kor 2,13
Illés próféta történetének egy meglehetősen fontos epizódját olvastam fel. A történet hátterében az áll, hogy Illés megölte az istenkáromló 450 Baál prófétát, nagy bajba került, mert ezzel ellenségeket szerzett magának. Bár Illés úgy éli meg, hogy általa Isten cselekedett, mégis menekül. Egyre erőtlenebb lesz. Túl nagy a nyomás rajta, fel akarja adni. De Isten nem engedi, hogy teste elfogyjon, lelke darabjaira hulljon. Angyalt küld. Az angyal bíztatja, szükségleteiről gondoskodik. "Kelj föl, egyél, mert erőd felett való út áll előtted." (7.v.)
Az efezusi levélben ezt olvassuk: "Erősödjetek meg az Úrban és az ő hatalmas erejében!" (Ef 6,10) Isten azt akarja, hogy Illéshez hasonlóan ne adjuk fel, hanem erősek legyünk.
Mi is szoktunk menekülni ellenségeink elől. Vannak olyan emberek, akiktől félünk. Nem szégyen bevallanunk. Görcsölünk és görcsinkbe belefáradunk. Vannak szituációk, amelyeket gyűlölünk. Ezekben az elcsüggedt helyzeteinkben gondoljuk, esetleg mondjuk is Illéssel együtt: "Elég most már, Uram!" (4.v.) Sok ez így. Be kell látni, hogy végesek vagyunk. Véges a türelmünk, az erőnlétünk, véges a teherbíróképességünk, végesek az ötleteink, barátaink száma, a minket felkarolók ideje. Ha gyenge a bennünk lakozó belső ember, személyiségünk meghatározó része, ez testünkre is hatással van. Amikor a lelki emberünk csenevész, alultáplált, rossz kezekben van, a test képes megbetegedni, akár komolyabban is. Nem minden betegségünk okozója a beteg belső emberünk, de soknak az. Krisztus jelenlétének gyógyító hatása megkérdőjelezhetetlen. Ha Krisztust odaengedjük a lelkünkhöz és azt kérjük, vegye kezelésbe, vegye kézbe, igaz lesz az aranymondás: "Mindenre van erőm Krisztusban, aki megerősít engem." (Fil 4,13) Innentől kezdenek jól menni dolgaink. Amikor belülről kezdünk erőssé válni. Lehetsz bármilyen tehetséges és gondolhatod, hogy csillagaid állása nagyszerű, lehetsz magabiztos és céltudatos tele tervekkel, lendülettel, jó emberekkel körülvéve, de belül bizonytalan vagy, mert a lelki embereddel nem törődtél, előbb, vagy utóbb elbuksz. Hogy mekkorát, az attól függ, Isten mit enged meg. "Mindenre van erőm Krisztusban, aki megerősít engem." Ez azt is jelenti, hogy tudom a sikerem titkát. Azt a sikert, amely Isten által nem csak nekem jó, hanem másoknak is. Egy édesanya lelke Krisztussal megerősítve kihat a gyermekei mentális és tulajdonképpen fizikai képességeire és férje életérzésére. Egy pedagógus Krisztussal megtámogatott lelki embere diákok százai és tanárkollégák tucatja számára áldás. A képernyő előtt napi 8-10 órát ülő szellemi foglalkozású ember lelki embere Krisztussal olyan hangvételű leveleket küld és úgy szólal meg a meetingeken, hogy felüdülés hallgatni. Miért? Mert a lelki ember jó ember. A lelki emberben Krisztus dolgozik. Istennek fontos, hogy a munkánkat jól végezzük, de fontosabb, hogy lelkileg rendbe legyünk. Aki behívja és be is engedi Krisztust az életébe, abban isteni erő kezd munkálkodni. És ezt minden reggel meg kell tennünk. Minden reggel.
Az efezusi levél 3-ik fejezetében az Atya előtt térdeplő apostol könyörög a mindenkori olvasóért: "Adja meg nektek dicsőségének gazdagsága szerint, hogy hatalmasan megerősödjék bennetek a belső ember az ő Lelke által" (Ef 3,16) Mi történik azzal, akinek hatalmasan megerősödik a belső embere? Aznap egészen biztosan nem fog ki rajta semmi. Nem fogja feladni a küzdelmet, bármilyen nehézséggel viaskodik. Nem akar meghalni. Nem kezd pótcselekvésbe. Nem kezdi fúrni az ellenségét. Isten szeretett gyermekeként kedves lesz előtte és az emberek előtt.
Péter első levelében a házastársak egymást megbecsülő szeretetéről szóló részben a belső értékekre mutat és az asszonyok felé fordulva írja: "... a szív elrejtett embere a szelíd és csendes lélek el nem múló díszével: ez értékes Isten előtt" (1Pt 3,4) Férfitestvérek! Ez ránk is vonatkozik! Legyen szívünk elrejtett embere alázatos!
Boldog az az ember, aki értékesnek érzi magát Isten előtt! Illés próféta, ott a rekettyebokor alatt, átélte Isten gondoskodó szeretetét. A szeretet jele a kövön sült lángos és egy korsó víz volt. Ez adott neki lendületet a folytatáshoz. Erő felett való út állt előtte. Az angyal puszta jelenléte, szava, vagy talán mindkettő, így együtt, Illés belső emberét erősített meg. Aztán a testit. Evett, és elindult. Indulj te is, mert bár erő felett való út áll előtted, mindenre lesz erőd Krisztussal. Ne aggódj a holnapért, bízd utadat, magadat Istenre, aki megsegít téged.
Ámen.
.