Ötvened vasárnap
Szentendre, 2025. március 2.
Lk 18,31-43
EÉK 441, 503, 385, 11
Horváth-Hegyi Olivér
Kétely - hit - csoda
Keresztény gyülekezet, szeretett testvéreim az Úr Jézus Krisztusban!
Voltál már kétségbe esve? Én már voltam. Olyan helyzetre gondolj, amikor két lehetőség maradt. Egy jó és egy nem jó. Két út. Egy egyenes és egy rögös. Két válasz. Egy félelmetes és egy felszabadító. Két következmény. Egy borzalmas és egy csodálatos. Olyan emlékeidet hozd elő, amikor csak annyiban voltál biztos, hogy könny fog kicsordulni a szemedből, de azt, hogy az az öröm, vagy bánat könnyei, még nem tudtad.
Kétség-kétely. A billegés szavai. Aki teli van kétellyel, teli van bizonytalansággal. Az egyik legnehezebben elviselhető állapot ez. Nem igazán bírjuk a bizonytalanságot. Várni orvosaink diagnózisára, ami hosszú heteket, olykor megkínlódott hónapokat jelent. Gyermekeink felvételijének eredményét kivárni. Az állásinterjú után lesni a telefonüzeneteket és emaileket. Legszívesebben kimenekülnénk a bizonytalanságból. Olykor ez lehetséges, de sok esetben nem.
A kétségbeesés már több, mint a kétely. A bizonytalanság felülkerekedését jelenti. Ha kétségbeesünk, nagy valószínűséggel nem tudunk jó döntést hozni. Kapkodunk. Irracionálisak, befolyásolhatóak vagyunk, és megesik, hogy a biztos rosszat választjuk.
A Biblia arról beszél, hogy legyen szó egzisztenciális bizonytalanságról, amikor az életünk tartóoszlopai recsegnek-ropognak, vagy akár csak egy hétköznapi elbizonytalanodásról, amikor már nem vagyunk biztosak a dolgunkban, a hit segít. Erről a hitről szól a jerikói vak története is.
A hit olyan erő, amely benned van. Isten senkit sem teremtett meg a hitre való képesség nélkül. Tehát mindannyiunkban ott lapul a hit.
A Zsidókhoz írt levél 4,2-ben olvassuk: "Mert nekünk is hirdették az evangéliumot, mint azoknak is;" Az evangélium sokaknak hirdettetik ma is. Templomainkban és most már a templom falain kívül sok másutt az evangélium, a Jézus Krisztusról szóló jóhír megszólal. Olvassuk tovább a Zsid 4,2-t: "de nekik nem használt a hirdetett ige, mivel nem párosult hittel azokban, akik hallgatták."
Azt olvastuk: nem használt. Mit sem ért. Nem volt haszna. Visszautalok az egy héttel ezelőtti igehirdetésre, ahol a magvető példázatában a mag a jó föld mellett a tövises, köves és útféli talajra esett. Nem hozott termést. Nem használt a vetés. Eredménytelen volt.
A Biblia egyetlen helyen definiálja a hitet, amelyet szintén a Zsidókhoz írt levélben találunk, sokan kívülről tudjátok: "A hit pedig a remélt dolgokban való bizalom, és a nem látható dolgok létéről való meggyőződés." (11,1)
A jerikói vak életében is lehetett olyan időszak, amikor csak várt és várt és teli volt kétségekkel: soha nem fog látni. De amikor a virágvasárnapot megelőző héten részese lesz Jézus Jeruzsálembe vonulásának, akit ekkorra már egy nagy tömeg kísér Jerikón át a fővárosba, teli van reménységgel. Halott Jézusról, és amit hallott, az hittel párosult. Hiszi, ha találkozik vele, megkönyörül rajta és látni fog. Hiszi.
El tudjuk képzelni a poros út mellett, kiszolgáltatottan ücsörgő, ottfelejtett és feltehetően szalonképtelen vak embert? Egy kellemetlenül rikácsoló, lármázó, erőszakoskodó vakot, akire rá kell förmedni, hogy ne rendetlenkedjen, mert ő vak, ő nem látja, milyen rendkívüli esemény van! Egy rendkívül szívós, lehetetlent nem ismerő világtalant, akit, ha csendre intenek, még hangosabban kiáltozik? Mit tudott a jerikói vak? Három dolgot biztosan. Kicsoda Jézus, mire képes, és hogy itt van a közelben. De ez még nem lett volna elég ahhoz, hogy kitartóan kiabálja: "Jézus, Dávid Fia, könyörülj rajtam!" (38.v.) A Jézusról szóló tudás még csak tudás. Ha nem párosul hittel, - hallottuk - nem használ.
Mi, akik a gyülekezetbe járunk, sok ismeretet szereztünk Jézusról. Legtöbben élvezettel mélyülünk el a Biblia témáiban. Sokan közületek szépen művelik a teológiát és sokat forgatjátok kezetekben a teológiai szakirodalmat, vagy hallgattok az interneten nagyon klassz előadásokat, szóljon az Lutherről, egy kortárs teológus új és frissítő gondolatáról, vagy legyen az igemagyarázat, egy jó, igét hasogató elemzés. Mindez dicséretes. Ám akkor válik benned életté, ha hiszed azt, amit Isten szava mond.
A jerikói vakban a tudás hittel párosult. Ezért történt vele csoda. Ez különböztette meg őt sok ezer másik betegtől és egészségestől. Hitt. Nem látott és hitt.
Isten nem tud azoknak segíteni, akik nem hisznek benne. Ilyenek a sopánkodók. Akik azt szeretnének, ha mindenki tudná, milyen borzasztó nekik. Állandó panasszal árasztják el a körülöttük lévőket. Unalomig mondják a kifogásokat, sorolják a nehézségeket és süllyednek egyre mélyebbre a sopánkodás mocsarába. Ez kísértés. Hazánkban különösen. Mert nem tud megszületni az a gondolat, hogy bár sokféle teherrel megpakolt helyzetben vagyok és most nagyon nehéz, tudom, hogy jó vége lesz. A jerikói vak nem sopánkodott. Hitt Jézusban és tudta, ha találkozik vele, annak jó vége lesz.
Most azokhoz szeretnék szólni, akik éppen egy próbatételben vannak. Akik éppen keresztül mennek egy döcögős, veszélyes és embert próbáló, kapcsolataikat megpróbáló életszakaszon. Gyülekezetbe járó emberek vagytok. Tudjátok, ha Jézussal találkoztok, annak jó vége lesz. Tudjátok azt is, hogy ha könyörögtök, Ő meg fogja hallani. És azt is tudjátok, hogy ha hiszitek, hogy Ő képes segíteni, vakon rábízzátok magatokat. Kételyeiteket félre tudjátok tenni. Nem kétségeskedtek, és remélitek a még nem látható dolgot. Ha mindez együtt van, akkor megtörténik. Megtörténik az, hogy Jézus odalép hozzád, vagy odavezet téged valaki hozzá, ahogyan a jerikói vakot az Ő kérésére odavezették és megkérdezi tőled: "Mit kívánsz, mit tegyek veled?" A jerikói vak ezt felelete: "Uram, hogy újra lássak." (41.v.). Te mit kívánsz? Figyelj arra, amit mondasz! Alaposan gondold végig, hogy mit kívánsz. Beszélgesd át lelkigondozóddal, egy testvérrel a gyülekezetben, akiben megbízol, egy lelkésszel, szüleiddel, hogy mit felelsz Jézusnak. Kérd meg, hogy imádkozzon érted, hogy helyesen kérj! Ha igazán megismerted Jézust tisztában vagy, ki ő, hinni fogsz benne és kérésed helyes lesz. Talán csupán ennyi: "Jézus, Dávid Fia, könyörülj rajtam!" És ő tudja, hogyan könyörüljön meg rajtad! Ezt is bízd rá!
Ámen.
.