Vízkereszt ünnepe utáni 2. vasárnap
Szentendre, 2025. január 19.
Rm 12,6-16  
EÉK 472, 474, 307, 11

Horváth-Hegyi Olivér
Jézus bennünk él tovább

Keresztény gyülekezet, testvéreim az Úr Jézus Krisztusban!
Igénk igencsak tartalmas. 7 kegyelmi ajándék van felsorolva, ebből 4 a szakrális szolgálat témájához tartozó, 3 pedig a kreatív odaadást leíró karizma és 19 szeretet megélés. Ez összesen 26 páli megfogalmazása annak, kik lehetünk.

Pál apostol a gyülekezetről úgy tanít, hogy azt egy krisztusi testhez hasonlítja, amelynek sok tagja van. A tagoknak ajándékaik vannak, amivel mindenki hozzájárul az egy nagy egészhez. A gyülekezet minden szociológiai képződménytől különbözik. Míg a közösségalapú emberi szerzemények arra összpontosítanak, hogy ki-ki a maga tehetségéhez mérten a sajátjából tegyen bele és ezáltal működtesse a csoportot, addig az a szerzemény, amelyet Krisztus szerez, az Isten által adott és megosztott ajándékokból építkezik. Ezekből hallhattunk jó néhányat. Megjegyezni is nehéz, nemhogy megélni ezeket. Aki mindennek birtokában van, az az ember a kiválók között is kiváló. De van-e ilyen ember? Nincs, és nem is kell, hogy legyen.

Az igét jól értve külön kell szót ejtenünk a kegyelmi ajándékokról és a szeretetmegnyilvánulásokról.
A kegyelmi ajándék szókapcsolattal sehol máshol nem találkozunk, csak abban a közegben, ahol a bibliai szóhasználat elterjedt. Mi vagyunk ez a közeg. Itt lehet és szükséges is beszélnünk a karizmákról.

A karizma, amit a köznyelvben a tehetség szavunkkal is fordíthatunk a "khajró" (χαιρω) igéből származik, amely örül és hálás jelentéssel is bír. Mi a kegyelem? Örömteli, hálás magatartás azért, amit Isten tett velem. Amikor az Isten által adatott tehetségemet, képességeimet használom a gyülekezetben, az nem más, mint az én reakcióm arra, amit Istentől kaptam. Az ő ajándékainak metamorfózisa, átalakulása nem az akcióban kezdődik, és nem is ott ér véget. A moralitás, az etikus, a helyes gondolkodás és magatartás a szívben kezdődik el és a másik ember, vagy embercsoportok életében lenyomatként él tovább. Tehát szavainknak és cselekedeteinknek végső soron a lélek mélyében születnek és a lélek mélyéig hatolnak.

Pál apostol a prófétálás kegyelmi ajándékával kezdi a sort. A prófétálás itt nem jövendölést jelent, hanem aki prófétál, az a nyilvánosság előtt hirdetni Isten titkait, hozzá hűségesen. Ezt követi a gyülekezet tanítása, a buzdítás, vagy vigasztalás ajándéka, az adakozás, a gyülekezet vezetése és a könyörület. Vajon melyik a tiéd? Első lépésben tisztáznom kell Istennel, hogy mi a feladatom. Isten a feladathoz szokott képességet rendelni és nem fordítva. A feladatot ő látja, ebben bízhatunk, nem nekünk kell kitalálni. Ha én találom ki, az majdnem biztos zsákutca. A feladat elvégzéséhez különféle képességekre van szükségem. A képesség állandóan fejlődhet és változhat, sőt, a rejtett képesség egyszer csak előbukkanhat. Megkérdezheted Istentől, hogy Istenem, mond meg, hogy nekem milyen karizmám van? De ennél jobb, ha azt kérdezed: istenem, mi a feladatom? És ő megmutatja, mi a dolgod és megadja hozzá a szükséges képességet.

Amikor Jézus kiválasztja a 12 tanítványt, nem szakembereket választ. Jézus segítői egyszerű emberek voltak, akiknek legfőbb tulajdonságuk végtelene egyszerű volt: emberek voltak. Németországban végeztek egy kutatást, és arra a kérdésre keresték a választ, hogy kik a segítő foglalkozásúak között kik legeredményesebbek. Az eredmény az volt, hogy a pályakezdők. Miért épp a tapasztalattal még nem rendelkező pályakezdők végzik leghatékonyabban a dolgukat? Mert ők még éreznek. Mit is jelent ez? Hogy ők még emberből vannak.

És itt szeretnék a kegyelmi ajándékokról a szeretetmegnyilvánulásokra térni. A kegyelmi ajándékok "alkalmi" voltánál fogva időlegességben léteznek, a szeretet állandó karaktere miatt értékében felülkerekedik a karizmákon. Ez Pál apostol gyülekezetszerű, közösségcentrikus gondolkodását erősíti. Számára a szeretet eszménye mindenek fölé helyezendő krisztusi érték, amely tökéletesen szolgálja a közösség épülését. Míg az örökkévalóságban már nem lesz szükségünk kegyelmi ajándékokra, addig a szeretet túléli az összes idői korlát között mozgó valóságainkat. Ezért érezzük azt, hogy a szeretetmegnyilvánulásoknak hallatlan jelentősége van. Ezért lehet, hogy aki egész életében a szeretethiánnyal küszködik, boldogtalan és állandóan elégedetlen, mert nem kapja meg azt, amire lelke legmélyén vágyik, és bár legyen neki millió elégedettségre okot adó tehetsége, barátja, sok pénze, szép dolgai, mintaszerű karrierje, de szeretetet nem kapott és nem kap, a hiánnyal küzd és érzi azt az űrt, amit csak a szeretet képes kitölteni.

Pál apostol a testvérszeretettől indul, ami szó szerint azt jelenti, hogy szívesen szerető, szeretni szerető, és eljut egészen az ellenség szeretetéig, miközben leírja, hogy legyetek tiszteletet adók, szolgálatkészek, empatikusak, vendégszeretők és még sok más. A nagyívű szeretetgyűjtemény végén szándékának megfelelően, mint aki jól tudja, mi a szeretet igazi következménye, megérkezik a harmóniához: egymással egyetértésben legyetek.

Másodéves teológus voltam, amikor egy négy napos kihelyezett szemináriumon, amelynek a címe az volt, hogy A lelkész identitása, először hallottam, hogy a lelkész hivatásból ember. Ennyi. Azóta tudom, hogy ezt nem lehet leszűkíteni a lelkészi pályán mozgókra, mert Jézus tanítványai mind hivatásból emberek, akik éreznek, ezért is képesek a szeretetre. A tizenkét kiválasztott tanítvány sokféle kegyelmi ajándékban részesült, ám működésüket nézve minden apostoli képességüket latba vetve sem tudtak volna Jézus meghosszabbított kezei lenni, ha nincs meg bennük a Jézusnál látott és tőle kapott szeretet.

Elnézem magunkat, ahogyan gyermekeinkben gyönyörködünk. Kitörő lelkesedéssel fogadjuk picinyeink első lépéseit, első szavait, vicces szóhasználatát. Megnyugtató érzés, amikor jól sikerül egy-egy félévi, vagy év végi bizonyítvány, a felvételi gimibe, egyetemre. Megnyugszunk, amikor áldás van gyermekünk házasságán, munkájában megbecsülik, barátok veszik körül és öregségükre békésen dőlhetünk hátra fotelünkben. Kiváltképp igaz ez arra, amikor egy-egy jó tulajdonságunk, vagy képességünk "öröklődik" és gyermekeink tovább viszik az ő gyermekeire ezeket.

Isten is gyönyörködik gyermekeiben. Amikor az Atya Fia, Jézus tulajdonságai tovább élnek az őt követő keresztényekben, a Mennyei Atya öröme a menny öröme.
Karizmák és szeretetmegnyilvánulások. Jézus bennünk él tovább. Bennünk akar tovább élni. Engedd, hogy tehetségedet, lehetőségeidet, szeretetre képességedet ő irányítsa, használja, erősítse, fejlessze!
Ámen.

.