Ádvent 4. vasárnapja
Szentendre, 2024. december 22.
Jn1 19-28
EÉK 146, 132, 135, 13, 148
Horváth-Hegyi Olivér
Ne hiányozz!
Keresztény gyülekezet, testvéreim az Úrban!
Szeretve lenni az élet legcsodálatosabb és eredendően életünk legtermészetesebb élménye. Aki szeretve van, csak az tudja megtalálni élete értelmét. Aki szeretve van, mindene megvan. Aki szeretve van, egész életén át kísérő hiányai ellenére megelégszik azzal, amit aznap kap. Aki szeretve van, hosszútávon hatékony, mert jól van. Aki igazán szeretve van, érzi, hogy mások szeretik azt, amit mond és ahogy mondja. Aki szeretve van, tisztába van önmagával, helyes az énképe és egészséges az istenképe. Aki érzi, hogy szereti Isten, az szabad.
Keresztelő János Bibliánk ilyen alakja. Közvetlen környezete is szereti. És ebben a környezetben ott látjuk Jézust. Keresztelő János tudja honnan jött és hová tart, nem keseríti el, ha ellenségei nem hagyják békén, alattomosan faggatják, vagy épp bevarrják a börtönbe. Önazonosságából nem zökkentik ki a zsidó papok és léviták, amikor pellengérre állítják és csőbe akarják húzni.
A János írása szerinti evangéliumban rögzített szövegben a híres prológus, az evangélium bevezető része, az előhang után egy háromnapos sorozatot olvasunk. A történetfolyam második napján Jézus elhívja tanítványait Pétertől Nátánig, a harmadik napon pedig megteszi első csodáját Kánába: a vizet borrá változtatja. Most azonban még csak az első napnál tartunk. Azzal a jelenettel találkozunk, amikor Jánost kilétéről kérdezik. Ki vagy te? Válaszol a kérdésre. Teszi ezt úgy, hogy válaszában sokkal lényegesebb, hogy megvallja: ki az Úrjézus.
Ádvent 4. vasárnapja már erőteljesen karácsony ünnepének előszobája. A küszöbön állva Keresztelő János öröme jön elénk. János Jézus előszele. A próféta, aki utat készít Jézusnak a szívek pusztaságában, a társadalom közvélekedésének pusztai sivárságában, az emberek pusztává lett lelki életében. Az előhírnök feladata, hogy rámutasson arra, akinek saruja szíját sem méltó megoldani; kimondja a legnagyobb nevet: Krisztus.
Már Keresztelő Jánosért is rajonganak az emberek; több ezer követője van, amit ma az Instagram és Facebook világában szorozzunk meg ezerrel. Igen, milliókról beszélhetünk. Internet és lájkok nélkül, szponzorált oldalak és influenszer vágyak nélkül éri el Keresztelő János az emberek tömegét. Keresztelő János népszerűsége vitathatatlan, karakterének hatása nem csak figyelemre méltó, hanem bestseller írók álma. De ő nem egy aspiráns. Nem ácsingózik a vallási elismerésre és címre Illésére, vagy a prófétáéra. Nem akar a szanhedrin, a jeruzsálemi zsidó nagytanács tagja lenni, a főpapok egyike. Épp hátralép. Tisztában van azzal, hogy neki eddig szólt a mandátuma. Jézus eljövetelét készítette el az egyes emberekben, aztán a közösségekben, városokban és a provinciákban. Ők ketten szoros kapcsolatban voltak egymással, János pedig már ekkor is a híressé vált aranymondásának lelkületével szól Jézusról: "Néki növekednie kell, nekem pedig kisebbé lennem." (Jn 3,30)
Vannak előkészítők. Akiknek Isten azt a feladatot adta, hogy embereket, kisebb, vagy nagyobb közösségeket készítsenek fel Jézus érkezésére. Valaki egy embert kap feladatul, valaki ezret és ezerszer ezret. Nem tudhatjuk, hogy istentiszteletünkön ki mennyi embert kell, hogy felkészítsen. De nem hordott a föld olyan keresztényt a hátán, akinek legalább egy ember ne lett volna feladata. Ti, akik rendszeresen itt vagytok a templomban, valószínű nem egy embert kaptok feladatul. Kettőt? Tízet? Százat? Csak Isten tudja.
Keresztelő János, amikor kérdezik a "nagyok", "Ki vagy te?", bizonyságot tesz Jézusról. Nem jön zavarba. Jézusra mutat. Abban a helyzetben ez igen bátor volt. Hiszen kérdezői a másik oldalon álltak. Jézussal szemben és mindazzal szemben, amit Ő képviselt. Keresztelő jánosi bátorsággal tegyünk vallást Jézus mellett mi magyarok, mi szentendreiek és környékiek.
A minap olvastam valahol egy jó gondolatot. "Minden mély emberi találkozásban négy fontos kérdés rejlik. Először is az, hogy ki vagy te? E mögött pedig van egy még fontosabb kérdés: ki vagy te nekem? És amikor föl tudtam tenni ezt a második kérdést, akkor egyszer csak jön egy harmadik is: ki vagyok én neked? Aztán a harmadik előhozza a negyediket: ki vagyok én?" (Pál Ferenc)
Ádvent utolsó vasárnapján mély találkozásunk lehet az emberiség történetének főszereplőjével és azt kérdezzük, kicsoda Jézus. Karácsony ünnepéig tisztán kell látnunk az ő személyét. Ifjú koromban sokáig furcsállottam, miért beszélünk a felnőtt Jézusról a születésnapját megelőző ádventi vasárnapokon. Aztán világos lett. A jászolban fekvő gyermeket mi már a maga teljességében szemlélhetjük. Ki vagy te, Jézus? Keresztelő Jánostól sokat megtudunk róla. Most csak ennyit mondunk: Isten szeme fénye (Pintér Béla). E mögött pedig van egy még fontosabb kérdés: Ki vagy te nekem? Személyes Megváltóm. Az a személy, akire szükségem van. A legkülönlegesebb személy életem elejétől a végéig. Legnagyobb ajándékom. Szemem fénye vagy, Jézus. Aztán egyszer csak jön a harmadik kérdés: ki vagyok én neked? Teremtményed. Hozzátartozód. Lelki családod tagja. Szereteted kedvezményezettje. Szemed fénye vagyok. Aztán a ki vagyok én neked kérdés előhozza a negyedik kérdést: ki vagyok én.
Biztosan átélted már, hogy jó a kapcsolatot Jézussal. Hiszel benne, szereted, ha beszélének róla, másként hatnak szavai, mint bárki másé, tudod imádni és magasztalni őt, szívesen megnézed a róla szóló filmeket, közel érzed magadhoz azokat, akik beszélnek neked róla, és még közelebb azokat, akik követőiként hasonlítanak rá, mert jók és hasonlók. Csak épp valami hiányzik. Valami nem engedi, hogy ez a történet egy kerek, egész lehessen. Ez a jó-jó, de... Tudod, hogy - nagy valószínűséggel - mi hiányzik ilyenkor? Te. Te hiányzol. Jó a kapcsolatod Istennel, de te nem vagy benne úgy, ahogy lehetnél. Kapcsolódni Isten dolgaihoz, vagy kapcsolatban lenni Istennel nagyon nagy különbség.
Isten szeretetének egyik legvarázslatosabb pillanata karácsony. Olyan pillanat ez, amikor szeretve vagy, és épp ez teszi lehetővé számodra azt, hogy Istennel való kapcsolatodból ne hiányozz, és ha nem hiányzol, akkor a következő napokban minden tetted, szavad és gondolatod a szeretetről tesz bizonyságot. Immánuel! Velünk az Isten! Ez csak vele fog menni.
Ámen.