Szt3ság ünnepe utáni 21. vasárnap
Szentendre, 2024. október 20.
Jer 29,1-14
EÉK 438, 451, 310, 12
Horváth-Hegyi Olivér
Ha már álmodozunk, álmodozzunk jól
Keresztény gyülekezet, testvéreim az Úrban!
A mai prédikáció üzenete így hangzik: Ha már álmodozunk, álmodozzunk jól.
Jeremiás próféta a Seregek Urának lelkigondozói mondatait továbbítja azoknak, akiket az idegen hatalom, nevesen Babilonia fogságba ejtett és saját földjéről elhurcolt. Önszántunkon kívül idegenben lenni sorstalansággal fenyeget.
Mind a prófétában, mind az elvittekben ez a kérdés feszült: mit tehetnek azok, akiket idegen közeg vesz körül, de nem akarnak sorstalanságra jutni?
Jeremiás az "így jártatok, kellett nektek elfordulni tőlem ítéletében rideg Isten" helyett, a gondoskodó Isten szavait hallja meg; a népét magára hagyó Isten helyett, az övéit ámulatba ejtő Istent tolmácsolja, aki elképesztő feladattal bízza meg népét.
Azok iránt érez Isten különösen érzékenyen felelősséget, akik minden látszat ellenére, távol a megszokottól, a sajáttól, az otthon melegétől még inkább az ő nyája. A zsoltár megszületésének ideje óta vallhatjuk ezekkel a tökéletesen elmondott igeversekkel csendesen és a háztetőkről hirdetve: "Ő alkotott minket, övé vagyunk, az ő népe, legelőjének nyája!" (Zsolt 100,3)
Ez a pásztor, a pásztorok pásztora, a Seregek Ura, Jeremiáson keresztül olyan távlati célokat fogalmaz meg számukra, amely a teljes alkalmazkodásról, a "rezilienciáról", a gyorsan visszanyert jó testi-lelki állapotról szól.
Nyomorult helyzet alakult ki. Kr. e 597-ben Nabukadneccar babiloniai király hatalma győzött. Isten népe felől nézve győzött a rossz. Győzött, aki betört az országba. Győzött a nagy. Győzött a fél világot markába tartó birodalom, Babilon.
Mit is mond Isten az igében? Nehogy feladjátok! Földre szegezett tekinteteteket emeljétek fel az égre, fületeket nyissátok nagyra! Nézzetek rám és hallgassatok! Ti elraboltak! Ti foglyok! Ti kisebbség! Ti megfélemlítettek! Népek tengerével körülvettek! Miközben megőrzitek hiteteket, hagyományaitokat, nyelveteket, vallási kultuszotokat; miközben őrzitek egymás leányait és fiait, sok-sok gyermeket vállaljatok, hogy az enyéim ne veszenek el, ne fogyatkozzanak meg, ne tűnjenek el a történelem süllyesztőjében. És igen, ahol nem érzitek magatokat otthon a világban, ott, ott mégis törekedjetek a salom-ra, a békés együttélésre. Ne hőbörögjetek, hangoskodjatok, elégedetlenkedjetek! Ne bontsátok a rendet és demonstráljátok, hogy most ti itt vagytok otthon! Ahogyan Pál apostol efezusiakhoz írt levelében halottuk: "A ti harcotok nem test és vér ellen folyik, hanem erők és hatalmak ellen, a sötétség világának urai ellen." (Ef 6,12) Nektek nem kardra és nem hadműveletek kidolgozására van szükségetek, hanem az én szelíd és hosszú távon győzelmet garantáló eszközeimre: a hit pajzsára, az üdvösség sisakjára, a Lélek kardjára. Az a salom, amelyet ezekkel hozhattok fejetekre és mások fejére több, mint lelki béke. Béke és jólét. Béke és megbecsültség. Béke és perspektíva. Béke és egy szép, kiegyensúlyozott, nagyon is élhető jövő. Kesergés és depresszió helyett "Építsetek házakat és lakjatok bennük! Ültessetek kerteket és egyétek azok gyümölcseit. Házasodjatok, szülessenek fiaitok és leányaitok! ... és fáradozzatok annak a városnak békességén, ahová fogságba vittelek benneteket". De nem lenne próféta a próféta, ha itt megállna és ellhallgatná a már Krisztusra oly jellemző magatartást: és azért a városért, ahová vittelek titeket, "imádkozzatok az Úrhoz, mert annak békességétől függ a ti békességetek!" (7.v.)
Húúú! Ez nem is merész. Ez bátor! Tökéletes projekt. Érezzük, hogy annak a körnek a sugara, amelybe Isten nyája, a kiválasztottak, a nép tartozik mennyivel nagyobb sugarú kör, mint ő maguk. Sokkal nagyobb. Nem az elszigetelődés, a bezárkózás, a zárványosodás felé terelgeti őket az Úristen! Nem! A misszió felé. Álljatok helyet! Küldetésetek van! Legyetek hatással a pogányokra egy nagy sugarú körben! Mert ami nektek jó, az nekik is jó lesz. A béke. Teremtsetek széles békét, hogy a béke biztosan megmaradjon nektek is, ott középen. Amíg béke van körülöttetek, béke lesz köztetek és bennetek. Ebből mindenki profitál. Mindenkinek jut a békéből elég. Majd miközben alkalmazkodtok a babiloni közeghez, felveszitek a ritmust, a társadalomból nem lógtok ki, becsülettel dolgoztok és nem kergettek ostoba álmokat a visszatérésről, a rendszer megbontásáról, a babiloniak lerohanásáról, jövőtöket intézem, mert az az én dolgom. Hát igen. Isten görbe vonalakkal is tud egyenesen írni.
Így október 23-a és november 4-e közeledtével Vass Albert, erdélyi magyar író és költő verse egy tölgyfa metafóráját használja: "Tölgyfának születtem, hogy vihartól védjem a sarjadó erdőt, hogy ágaim között fészket rakhassanak a madarak, hogy koronám árnyékot adjon annak, aki fáradt. De idegen vihar kitépett a földből, sodortak a szelek, messzire sodortak... / Míg végre eljutottam oda, ahol idegen volt minden ... / Tölgyfává nőttem újra, aminek születtem. - olvassuk a részleteket.
Olykor nekünk is hosszú távra kell berendezkednünk. Ellenséges közegben, számunkra idegen izmusok királykodásának idején. Ezekben a napokban gondolhatunk az 56-os forradalom és szabadságharc utáni évtizedekre, vagy még korábbról magyar történelmünk szívszorító eseményére, Trianonra. De minden bizonnyal akár külföldön élő magyar testvéreinkre is utalhatunk, vagy azokra, akik saját magyar szülőföldjükön nem érzik magukat itthon. A Seregek Urának tanácsa aligha változott. Jézus nem tett lépéseket, hogy Galilea, Júdea és a szomszédos országrészek római megszállásának repedésein még nagyobb repedéseket idézzen elő. A tölgyfákat megesik, hogy forgószelek és viharok tövestül kicsavarják és megszokott, szeretett helyüktől távol kell gyökeret ereszteniük. Álmodozunk egy jobb világról, ahol a világ változik úgy, ahogy mi szeretnénk. Álmokat szövünk és elkezdjük álmainkat megvalósítni a magunk suta eszközeivel. A mi kezünkben a fából nem lesz vaskarika és kutyából sem lesz szalonna. Nem úgy Isten kezében! Érdemesebb hát jól álmodozni és saját álmaink helyett Isten álmát álmodni, hiszen ő valóságosan egy álomvilágot álmodott nekünk. Engedjük, hogy az ő álmai, az ő eszközeivel valósuljanak meg, ahogyan ma Jeremiástól, Pál apostoltól és Jézustól tanultuk. Álom álmodói! Szép álmokat!
Ámen.