Szt3ság ünnepe utáni 9. vasárnap
Szentendre, 2024. július 28.
1Kor 10,1-13
EÉK 273, 8, 66, 236, 293
Horváth-Hegyi Olivér
Átmenet - imagináció - új kezdet
Keresztény gyülekezet, szeretett testvéreim az Úr Jézus Krisztusban!
"Közbeeső állapot egy változás során; fejlődési fok egy átalakulás folyamán, illetve ennek időtartama." Mi ez? Ez az átmenet. A kék és a zöld szín közötti átmenet a türkisz. Az első várandósság ideje átmenet a felnőtt és szülői lét között. A gyermekkor és a felnőttkor közötti átmenet a kamaszkor, amikor 14-18 évesen rengeteg változásin megyünk keresztül. 50 év környékén a késői felnőttkor kezdetén éljük meg az átmenetet az öregkorba. Idős korban elkezdünk készülni a nagy átmenetre, amely készülődés akár évtizedekig tarthat. A költözés, a munkahely vagy iskola kezdés, iskola váltás átmenettel jár. Átmenet. "Közbeeső állapot egy változás során; fejlődési fok egy átalakulás folyamán, illetve ennek időtartama." Minden megrázkódtatás, vagy nagyobb változás során átmeneti időszakban találjuk magunkat, amikor már képtelenek vagyunk rábólintani korábbi működésünkre, de még az új nem alakult ki, vagy mi nem vagyunk felkészültek rá. Tanácstalanság, labilitás, bizonytalanság, egyhelyben toporgás, szorongás, a komfortérzet elvesztése, a régi meggyászolása, gyakori álmodás, de a megfontoltság, a megoldások keresése is jellemzi az átmenet időszakát.
Ilyen átmenetre utal Pál apostol a korinthusi gyülekezetnek írt első levelében, amikor a pusztai vándorlás intő példájára emlékezteti az olvasót. A múltba pillantás Isten népére vonatkozik. Azokra, akik Istenhez tartozó közösségként élték át az átmenetet. Ebben az átmeneti időszakban, amely a 430 éves egyiptomi fogság után, a tejjel mézzel folyó ígéret földjére érkezés előtt volt, rengeteg minden történt. Együtt keltek át száraz lábbal a botemelésre kettényíló Vörös-tengeren. Nappal felhő oszlopot követtek, éjjel pedig tűzoszlopot, hogy arra menjenek, amerre Isten akarja vinni lábukat. A félsivatagos tájakon botütésre megnyíló, kősziklából fakasztott forrásvizet ittak. De ezek ellenére egyesek inkább a látható, de élettelen és tehetetlen nevetséges bálványokban hittek, nem a láthatatlan, de élő és mindenre hatással lévő hatalmas Istenben, pogány leányokkal keresték a kapcsolatot, nem pedig saját népük leányaival, és elégedetlenek voltak az átmeneti nehézségek idején, ahelyett, hogy türelemmel kivártak volna. Ezeket említi az apostol.
Az átmenet idején mindig meghatározó a generációkon átívelő élettapasztalat. Lehet tanulni az idősebb testvérektől. Sőt! A gyülekezetben óriási felelőssége van az idősebb generációnak, akik a fiatalok és gyermekek előtt élik meg hitéletüket. Tituszhoz írt levélben ezt olvassuk: "Az idős emberek legyenek mértékletesek, tisztességesek és józanok, a hitben, a szeretetben és az állhatatosságban egészségesek." (Tit 2,2). Péter apostol pedig ezt írja a fiatalabb nemzedéknek: "Ti ifjabbak, engedelmeskedjetek az idősebbeknek." (1Pt 5,5) Szülőként szembesülök azzal, hogy gyermekeinknek hányszor, de hányszor kell elmondani egy-egy hasznos gyakorlatot. Hányszor, de hányszor emlékeztetjük őket bukásaikra, saját bukásainkra, amelyekből nem mindig tanulnak. A korszellem ebben nem igen támogató. Az individuális életvitel hangsúlyozása, az önmegvalósításra hergelő, túlzásokban dúskáló életszemlélet elhallgattatja az idősebb nemzedéket. Pedig az átmeneti időszakokban hallatlan ereje lehet az előttünk járó nemzedék tanácsinak. Amikor az énképünk elbizonytalanodik, identitásunk megkérdőjeleződik, amikor azt érezzük, hogy már nem vagyunk a régi helyünkön és még nem vagyunk az új helyünkön, mert életünkben várható, vagy váratlan változás állt be, két esélyünk van. Vagy összeomlunk és személyiségfejlődésünkhöz szervesen kapcsolódó hitéletünkben Isten kicsivé és jelentéktelenné válik, vagy ezt az átmenetet arra használjuk, hogy engedjünk Istennek, legyen ő a cselekvő és átalakítson, valami egészen újba vezessen be.
A szüleimtől sokszor hallott intelmeket őt testvéremmel javarészt magunkévá tettük. De nem mindegy, mi a java. Jézus azt mondja, hogy a romolhatatlan, az elvehetetlen a legértékesebb javunk. A keresztény nagyszülők és szülők nevelésének java az, ami az örökhöz kapcsolódik. Ahogyan az örökség szavunk is. Mit örökölnek az utódaid?
Az imagináció fogalma az imago latin szóból származik, melynek jelentése: kép, hasonmás. A keresztény teológiában az Imago Dei azt jelenti, hogy az ember Isten képmására teremtette. Képmási létben vagyunk. A földi világunkban Istent képviseljük. Nem lehetünk és nem is akarunk képmutatók lenni, de képmások igen. Hogyan lehetünk képmások?
Az imagináció képek képzése. Képzeletünk sokszínű képi megjelenítésre képes. A folyamat során szimbólumokat hívunk elő. A szimbólum mindig sűrítmény, képi absztrakció. Az egyén szimbólumtára kommunikációs hídként működik a tudattalan tapasztalatok és a tudatos, racionális fogalmi gondolkodás között.
Isten azt szeretné, ha képmássá válásunk folyamatában az Ő Fiára tekintsünk, őt tanulgassuk és bármily furcsa, olyanná legyünk, mint amilyen Ő. Minél többet olvassuk a Bibliát, annál inkább képesek leszünk helyes képet alkotni Jézusról. Minél több jézusi szimbólumot, példázatot, képies beszédet sajátítunk el, annál hatékonyabb lesz az Imago Dei.
Hogyan kezdtük? Az átmenet "közbeeső állapot egy változás során; fejlődési fok egy átalakulás folyamán, illetve ennek időtartama." Isten azt szeretné, ha a hamis sáfár példájában olvasottak szerint okosan és hűen sáfárkodnánk az átmenetek adta lehetőségeken. Ne féljünk az átmenetektől. Ne féljünk a 40 éves pusztai vándorlásainktól. Ne ijedjünk meg a hosszabb változás folyamatától, mert ezek tálcán kínálják a legnagyobb esélyt arra, hogy Jézushoz kezdjünk hasonlítani. Egy trauma, egy nagy arcraesés, egy hatalmas csalódás, egy kínokkal teli időszak, Isten számára és a te számodra is kairosz. Kegyelmi idő. Különleges idő.
A világi gondolkodásban az imagináció során az egyén saját belső képeit használva saját erőforrásaira támaszkodva stabilizálja helyzetét. A keresztény ember az átmeneti időszakokban Jézusra tekint. Erőforrás maga Jézus, aki stabilizálja helyzetét. Legyünk nyitottak az átmenetekre és tekintsük ezeket új kezdetnek.
Ámen.
.