Böjt 3. (Oculi) vasárnapja
Szentendre, 2024. március 3.
Lk 11,14-23
EÉK 225, 370, 306, 13
Horváth-Hegyi Olivér
Harc, de milyen harc?
Keresztény gyülekezet, szeretett testvéreim az Úrban!
Egy nehezebben érthető igét kaptunk erre a vasárnapra. Ez az a helyzet, amikor az ige lényegét aligha tudnánk megfejteni, ha nem magyaráznánk azt. Tehát igemagyarázat következik rövid üzenetekkel.
Jézusról azt állítják, hogy az ördög cinkosa. Szövetségesének mondják. Jósága csak látszat, a felszín mélyén az ördögök fejedelmével, Belzebubbal van titkos kapcsolata. Jézus a képmutató. Tömegeket téveszt meg magatartásával, miközben a háttérben az ördög árnyékországából készül a hatalomátvételre. Jézusnak van lehetősége, a jelek szerint pedig még kedve is ahhoz, hogy dialógusban maradjon az őt vádlókkal. Két ésszerű érvvel válaszol a rágalmakra.
Az első így szól: "Minden ország, amely meghasonlik önmagával, elpusztul." (17.v.)
A meghasonlik szót ritkán használjuk, ezért a jobb megértés kedvéért, akár alkalmazhatjuk az ellentétbe kerül, viszálya támad szófordulatokat. Figyeljük csak, hogy így hangzik a mondat: "Minden ország, amely ellentétbe kerül önmagával, elpusztul." Ez az a jelenség, amikor egy nemzet, egy nép akár a polgárháborúig sodródik, mert a belső feszültségek, a politikai ellentétek, az ideológiák kezelhetetlenné válnak. Ott testvér a testvért ellen, polgártárs a polgártárs ellen fordul és az ország felemésztődik, a jézusi megfogalmazás szerint elpusztul. Ami belülről romlik, azt nem lehetetlen, de nem könnyű megmenteni, mert nincs összefogás, nincs belső erő.
Ha Jézus a démonokat, az ördög csatlósait Belzebúb, az ördögök és démonok fejedelmének segítségével teszi ártalmatlanná, az annak a jele, hogy az ördög országát maga a fejedelem bomlasztja belülről, mert Jézussal dolgozik össze, tehát anarchia van, amelynek várható következménye káosz a káoszban, és az összeomlás. Erre mondja Jézus: "akkor elérkezett hozzátok Isten országa", mert az ördög birodalma elpusztult, ergo helyre állt az édeni állapot. Mint tudjuk, erre még várni kell. Igénknek ezzel a részével amellett, hogy Jézus érveléstechnikája ismét lenyűgöző és isteni bölcsességére mutat, még valamire felhívja a figyelmünket.
Bár képtelenek vagyunk olyanná lenni, mint Jézus; kérését is csak időről-időre éljük át, ti. ahogyan ő az Atyában van, úgy lehessünk mi is őbenne és ő is mibennünk; hibázunk és gyarlók, esendők vagyunk, de az ördög nem a barátunk. Isten országát nem a sátán eszközeivel építjük. Az egyház Krisztusé. A gyülekezetet nem a közös ellenség, nem önös érdekek tartják életben. Az egyház nem a világé és a világot markába tartó ördögé. Az egyház, a gyülekezet Isten eszközeivel épül, és ha épül, növekszik, akkor nem lehet a gyülekezet ellenségének köze a gyülekezet vezetéséhez. Ezért, ha olyan vádak érnek minket, amelyek féltékenységből, gyűlöletből, a keresztények és Urunk, Jézusunk lejáratása miatt válnak a közösségi média szóbeszédévé, piacok pletykájává, jusson eszünkbe Jézus szava: "Ha gyűlöl titeket a világ, tudjátok meg, hogy engem előbb gyűlölt, mint titeket. Ha e világból volnátok, a világ szeretné azt, ami az övé, de mivel nem vagytok e világból, hanem én választottalak ki magamnak titeket e világból, azért gyűlöl titeket a világ. Emlékezzetek arra az igére, amelyet én mondtam nektek." (Jn 15,18-19)
A világ elűzi maga mellől Jézust és az ott keletkező vákuum sohasem marad üres. A gonosz tölti be. A gonosz szándéka, hogy visszaraboljon minket magának. Kétezer éves tapasztalatunk, hogy a keresztények életét vádolók vádjai sokszor ostoba, rosszindulatú vádak. A világnak jó szeme van a keresztények bűneire, botlásaira, és ha érdeke fűződik hozzá a kákán is csomót keres és árgus szemekkel lesik az egyház titkolt és nem titkolt bűneit. Jézus nem az ördög segítségével gyógyította meg a megszállottat, hanem az Atya hatalmával. Ha az egyház, a hívők közössége, a gyülekezet nem a világ ördögeivel cimborálva építkezik, koncepciója nem világi trendek mentén alakul, hanem az Atya hatalmával gyógyítja a világ sebeit, űzi ki a gonoszt maga közül, a sátán áldozatai életéből, akkor nincs mitől félnie. Jó úton jár. Maradjon is ezen az ösvényen.
És itt térhetünk át Jézus vádolóival szemben megfogalmazott másik érvelésére, amelyet egy hasonlattal tesz érthetővé. A várúr javait csak akkor lehet szétosztani, ha a várurat egy nála erősebb legyőzte. Jézus legyőzte a gonoszság fellegvárának várurát, az ördögöt, mert kiűzte abból a beteg, megszállott emberből és most eljött a zsákmány elosztásának ideje. A zsákmánynak itt pozitív értelme van: az az ember, akit a sátán kezéből ki tudott szakítani Jézus és így ez az ember, mint "zsákmány" az övé lehetett. Erre , szinte kiált fel Jézus, hogy "Aki nincs velem, az ellenem van, és aki nem gyűjt velem, tékozol." (23.v.) Étitek már? Az a tanítvány, az a hívő keresztény ember, aki nem azon dolgozik, hogy minél több embert ragadjunk ki a sátán kezéből az Atya hatalmával, az tékozol. Aki nem tesz semmit annak érdekében, hogy a világban, világi gondolkodással élő embertársát megszólítsa, bűnbánatra és megtérésre hívja, az tékozol. Az, aki nem érez felelősséget minden egyes nap azok iránt, akik még nem tartoznak Isten családjába, azok nemhogy nincsenek Jézussal, hanem ellene vannak. Ellene vagy? Ha passzív vagy, ellene vagy. Ha nem teszel semmit évek óta egy-egy rád bízott emberért, akit neked kellene az üdvösség felé vezetni, Jézus ellen élsz. Nem vagy a csapatban. Azt hitted, hogy ott vagy, de nem vagy. És tékozolsz. Pazarolod az időd, ki tudja mire. Hivatkozol mások hitének, ateizmusának tiszteletben tartására! Tékozolsz! Kibúvókat keresel, hogy te nem vagy a szavak embere. Tékozolsz! Kellemetlennek, tartod Jézusról beszélni annak a 10? 30? 50? embernek, akivel heti szinten találkozol. Tékozolsz! Meddig akarsz Jézus ellen élni?
Ugye, hogy nem könnyű ez az ige. És Jézus itt még arra is utal, hogy aki vele van, csak olyan eszközökkel harcolhat a sátán ellen, amivel ő: gonoszkodás ellen szeretettel, gorombaság ellen kedvességgel, hangoskodás ellen halk szóval, gyűlölködés ellen béketeremtéssel, viszálykodás ellen megfontolt szavakkal, kicsinyesség ellen nagyvonalúsággal. Az egyház ma is íródó krónikáját olvasva bizonyosságunk van afelől, hogy amikor nem Jézus eszközeivel próbálta lerombolni a gonosz hatalmát, hanem a világ eszközeivel, saját eszére támaszkodva, nem egyértelmű és tiszta módszerekkel, akkor ott hanyatlás indult meg. Meghasonlott önmagával az egyház.
Ma is vannak rossz dolgok a világban. Ma is működik a sátán. Megszáll embereket, embercsoportokat, akik rossz irányba kormányoznak minket. De nekünk nincs és nem is lehet választásunk. Mi az eke szarvára tettük a kezünket és egyfelé, Krisztus felé tekintünk. Nekünk ő az előre. Isten családja Jézust lesi: ahogyan ő harcolt az őt vádlókkal és az embereket megszálló gonosszal. Győzelme vitán felüli. Böjt van. Készüljünk a harcra. Nem veszíthetünk.
Ámen.
.