Szentháromság ünnepe utáni 11. vasárnap
Szentendre, Szentendre, 2023. augusztus 20.
Fil 3,7-14
EÉK 288, 438, 304, 11, Himnusz
Horváth-Hegyi Olivér
Gyökeret eresztve
Keresztény gyülekezet, testvéreim az Úrban!
Pálfordulás. Száznyolcvanfokos fordulat. Gyökeres változás. Jézus említése és idézése mellett talán Pál foglalja el a második helyezést amikor Isten igéjére hivatkozunk. Pál a keresztény hit megkerülhetetlen alakja. Megtérése csodálatos történet. Útközben van, hogy még néhány keresztény életét tönkre tegye. megrendelésre üldözi a keresztényeket, profizmusa meggyőződésének is köszönhető: szép lassan ki kell írtani a jézusi mozgalmat. A damaszkuszi úton halad, amikor személyesen találkozik Krisztussal, aki felteszi a nagy kérdést: Miért üldözöl engem? Megtérése rövid tömörséggel így írható le: Pálnak megjelent Krisztus, ami tisztán mennyei élmény, azaz embermentes. A bőséges páli irodalomban ő maga hivatkozik erre és nem ismer más indokot a gyökeres változásra. Jézustól kapott életcélja olyan erővel járta át zsigeri szinten, hogy képes elfelejteni, ami mögötte van, ami pedig előtte van, annak nekifeszülve fut egyenest a cél felé. A cél minden idők minden emberének legnagyobbika: a mennyország.
Igazi, gyökeres változást csak egy ilyen találkozás hoz. Aki gyökeres változást szeretne az életében, kérje azt a kegyelmet, hogy találkozzon Krisztussal. A változás garantált. Élethosszig tartó és az azt követő időt is befolyásoló.
Mindaz, amin Pál apostol végigküzdötte magát, páratlan? Pál apostol személyének aligha találjuk párját, hiszen a mennyei műhelyben, Pál sem sorozatgyártásban készült, hanem egyetlen Pál volt, aki megismételhetetlen, mint te, vagy én. Az apostolról azonban hezitálás nélkül kijelenthetjük, hogy párját ritkítja. Egyedi volt, fantasztikus személyiség, tele értelemmel, intelligenciával, kreativitással, ahogyan ezt leveleiből rögtön levehetjük. De ha Pál páratlan munkatársa Istennek, akkor nagy bajban van a kereszténység. Ha nincs hozzá fogható, becsukhatjuk a boltot. Tehát keressük Pál párját, a hozzá hasonlókat.
Gyökeres változás. Hányszor volt már gyökeres változás a történetedben? Vissza tudsz emlékezni, mi volt a legnehezebb benne? Legtöbben azt mondjuk: a bizonytalanság. Sokan választják a biztos rosszat, mint az ingatag jónak tűnőt. Félünk a változástól és ez korunk előrehaladtával csak erősödik. Különösen elbizonytalanodunk a változtatásban, ha csak az orrunkig látunk. Nem látjuk azt a nagyobb perspektívát, ami a távolabbi jövőbe rajzolódik ki. Isten Pál apostolnak sem mutatta meg, mi lesz a következménye megtérésének: hogy üldözőből üldözött lesz, sem a megpróbáltatásokat és azt a töménytelen gonoszságot sem tette ki elé és mondta: na, Saul (mert akkor még így hívtál), ez vár rád, akarsz-e változást az életedben? Isten kezében Pál sokkal inkább olyan volt, mint egy fiatal fa, akit Isten a rossz helyről a jó helyre ültetett. A régi helyén Pál fácskája a gyűlöletet, a hatalomvágyat, a farizeus-jellem mindenféle negatív magatartását szívta magába, mert ilyen környezetben volt. De az új helyén a jó földbe került. A jézusi tápanyagok, az igazi gyümölcs terméséhez szükséges, kiváló minőségű ásványi anyagokról az Úr személyesen gondoskodott, úgyhogy Pál hamvaskeresztény fácskája csakhamar mély gyökereket eresztett és stabillá, életerősség fejlődött.
Észreveszem magunkon, hogy Istentől azt szoktuk kérni, hogy Istenem, Jó Atyám, ültess át engem egy másik helyre. Aztán ha ott sem érezzük magunkat jól, újra megkérjük, hogy ültess már át megint. Ha gyümölcsfáink ezt kérnének tőlünk, hogy ültessük őket át ide, meg oda, a gyökérrendszere nem fejlődne, nem tudna virágba borulni, nem lenne termése és az évek alatt sokkot kapna és meghalna.
A mély gyökért eresztő fa kiállja a viharokat, a és szeleket. Nem csavarja ki gyökerestül a forgószél, hanem stabilan kiáll és állja a viszontagságokat.
Államalapításunk ünnepén keresztény gyökereinkről is megemlékezünk. Nemzetünk mindig akkor volt szilárd, amikor volt ideje az egyháznak, a családoknak, országunk vezetőinek a Biblia igazságába mélyen belegyökerezni és a korona keresztje nem csupán szimbólum volt, hanem eskü a kereszt hordozója mellett. Ebben az országban azok a fák teremnek jó gyümölcsöt, amelyeket a keresztény kultúra kertjében nevelnek. A magyar népnek akkor van szép jövője, ha egyrészt céljait nem maga találja ki, hanem Istenre tekintve fogalmazza meg, másrészt nem akar új földbe, új gyökereket ereszteni, mert hát tudjuk mi történik az öreg fával, ha át akarják ültetni. Nemzetünk keresztény gyökereiben él, nem-keresztény gyökereibe belehal.
Templomszentelési emlékünnepünkön elődeinkkel, a régi templom látogatóival, egykori lelkészeinkkel együtt valljuk, hogy közösségünk akkor él és virul, ha Krisztusba van beoltva és Krisztusból, a tőről hajt ki.
Pál a régi, sikeres életét, népszerűségét, messze földön híres eredményeit, komoly elismertségét, amit a keresztények elfogásával vívott ki kárnak és szemétnek ítéli. Azért használja ezeket az erős szavakat, mert mindaz, amit Krisztussal elnyert, messze felülmúlja az addigiakat. Pedig ez az új élete teli volt döccenővel, veszéllyel, megpróbáltatással, tehát viharos volt. De nemes, értelmes, Istentől kapott, mennyei jutalommal jutalmazott.
Pálfordulás. Gyökeres változás. Minél többünk gyökere kapaszkodik Istenbe országunkban, gyülekezetünkben annál több esélyünk van a túlélésnél jóval többre: Pál párjai lehetünk, Jézus elhívott munkatársa, akik együtt küzdünk a pályán, hogy elnyerhessük az örök élet koronáját.
Ámen.
.