Szentháromság ünnepe utáni 15. vasárnap
Szentendre, 2022. szeptember 25.
Ám 6,1-7
EÉK 487, 10, 296, 337, 490, 293
Horváth-Hegyi Olivér
Keresztény gyülekezet, szeretett testvéreim az Úr Jézus Krisztusban!
A teremtés koronája az ember. Ezt a kijelentést többféleképpen mondhatjuk. A bibliai teremtéstörténetet leíró rész szerkesztésében is kiemelt helyen elhangzó megállapítást mondhatjuk büszkén: lám, lám, Isten az embert minden más élőlény fölé helyezi, nem véletlen, hogy mi visszük a legtöbbre, még ha a delfinek, csimpánzok, vagy a disznók, igen, a sertések intelligenciáját el is ismerjük. Ha nem büszkén, hát mondhatjuk diadallal: győztünk a világ felett, miénk a Föld, hiszen mi irányítjuk, itt az történik, amit az ember akar, sőt már az űrbe is kacsingatunk. De, hogy mi vagyunk a teremtés koronája, mondhatjuk önkritikusan, némi cinizmussal, amikor azt vesszük észre, hogy a csúcstermék, az ember keze között mennyi mindent elromlott már.
Abban biztosak lehetünk, hogy Isten a teremtmények közül nekünk adott lelket, velünk szeretne szeretetkapcsolatban élni és bónusz, a teremtett világot nekünk ajándékozta.
Ma Isten a túlkapások ellen emeli fel szavát, amire úgy tűnik, olykor szükségünk van.
Ámósz próféta kegyetlen ellenszélben és erős utálatnak kitéve prófétált a nép kevélységéről. Ki az közülünk, aki szívesen fogad olyan intést, ami az elért eredményt: legyen az anyagi, vagy szellemi, de leginkább anyagi – támadja. Pedig Ámósz épp azt szólja meg, ami a biztos jólétnek, a jólmenő üzleteknek, az összegyűjtött vagyonnak köszönhetően kényelmet biztosít. Összehasonlítva a környező pogány, antipatikus és megvetett népekkel Isten népe semmiben sem különbözik tőlük. A harácsolásnak, az isteni rend semmibe vételének eredménye a Pazar körülmények, de nincs rajta áldás. Hallgassuk csak, mit mond Ámosz: "Ezek a dőzsölők fognak fogságba menni, mégpedig a foglyok élén. Vége lesz a terpeszkedők mulatozásának." (7.v.)
A mai nap evangéliuma egyértelműsíti, hogy senki sem szolgálhat két úrnak: Istennek és a mammonnak. (Mt 6,24) Mert az egyiket meg kell vetni, gyűlölni kell ahhoz, hogy a másikat szeressem. Ha a pénzt szeretem, meg kell gyűlölni Istent – mondja Jézus kerek perec – hiszen a pénz imádata, minden elé helyezése Istent úgy, ahogy van, kiszorítja, sőt, igéjét, amely a pénz imádata ellen szól, meggyűlölteti. És ha Isten szeretem imádattal, akkor a pénzt kell megvetnem és soha többé nem ragaszkodhatom hozzá, mert a pénz már nem istenem, vagyis nem a pénz oldja meg az életemet. Ragaszkodni a pénzhez, annyit jelent, hogy hozzá vagyok ragasztva, hozzám van ragasztva, vagyis a pénz függő betege vagyok. Ez az egyik legborzasztóbb megkötözöttség. Sokan szenvednek ebben, szenvedélyesen szeretik a pénz és ami ezzel jár. Mi hogy vagyunk ezzel? Szereted a pénzt? Ha igen, hogy szereted? Mit jelent neked a pénz?
Ámósznak az a baja a néppel, hogy ragaszkodik a pénzhez, egyre tehetősebb, miközben Isten egyre tehetetlenebbé válik. Mert ahol a pénz az úr, ott már nincs keresnivalója Istennek. Nem kell.
Látnunk kell azt is, hogy a próféta nem a jómód felhagyására szólítja fel őket. A gazdagság, a sok pénz nem önmagában rossz. A pénz nem kell, hogy piszkos legyen. De amikor a vagyonosodás mások kárára megy, a társadalom egy része lecsúszik, a társadalmi szolidaritás eltűnik, a templomi tizedet, az adományokat elsunnyogják, önzővé és telhetetlenné válnak, már a keveset is sajnálják attól, akinek nincs, vagy alig van. Mindez nem a jól működő gazdaság, vagy a teremtett világot millióféleképpen fejlesztő elme baja, hanem a beteg istenkapcsolatunké. Ha Istennel rendben vagy, jó gazdag lehetsz. Ha kapcsolatod élő Krisztussal olyan "mindenedmegvan" ember lehetsz, akit szeret az Úr. Ha tetteidet Istenhez igazítod és közben tehetős vagy egy jó polgári életet éltek, pénzeden áldás lesz és az emberek nem irigykednek rád, mert látják, hogy nem elefántcsont ágyban heverészel, nem falod fel a másik bárányát és nem úgy eszed a borjút, hogy mást nem részesítesz belőle. Mindenedmegvan emberként szeretni fognak téged a városban, a gyülekezetben, amikor orgonakísérettel danolászol, mert szívből énekled az énekeskönyv énekeit és erre tanítod a gyermekeidet és unokáidat is. Kenheted magad finom olajjal, parfümcsíkod lehet hosszú az utcán és ihatsz csilingelő kristálypohárból, ha adakozásoddal és nagyvonalúságoddal a nálad kevesebb pénzből élőket jó szívvel és önzetlenül támogatod, egyházadnak nem a fölöslegedből adsz és perselypénzed nem a borravaló.
Ámósz próféta közvetlen közelről látta a rábízott emberek sorsát. Amit látott, az látszatvallásosság, megkövéredett szívek, meg nem tért pénztárcák voltak.
Az egyház feladata Isten igéjének megszólaltatása a mindenkori jelenben. A prófétai szó infláció előtt és inflációban.
Teremtés ünnepén az oltárra helyezett zöldségek és gyümölcsök emlékeztetnek minket arra, hogy mindenünk, amink van, Istentől van. Édesapám, aki hat gyermeket nevelt fel Édesanyámmal egy szerény fizetésből mondta: mindenünk bőségesen megvan, semmiben sincs hiányunk. És valóban nem volt. Isten azt akarja, hogy a teremtés koronájaként legyünk szerények, mértéktartók, figyeljünk oda egymásra, szegényeinkre, és pénzünk helyett Istent imádjuk.
Ámen.
.