Pünkösd vasárnap, konfirmáció
Szentendre, 2022. június 5.
Apcsel 2,36-39
EÉK 232, 300, 229, 308, 11, 254
Horváth-Hegyi Olivér
Pünkösdi gyülekezet, kedves vendégeink, szeretett konfirmandus testvéreim az Úrban!
Megszületett! Ez az egyik legemberibb szó, amit valaha kimondunk, vagy leírunk. Mindannyian tudjuk, mit jelent, amikor a hosszú várakozás után olvassuk, halljuk, vagy ami még ennél is magasztosabb modernkori élményünk, látjuk, hogy megszületett. A meghatódás, az öröm, a hála, a reménység, az élet és életrevalóság egyértelmű jelének különös keveréke kavarog abban, aki ezt átéli. Megszületett.
Az apostolok valami ehhez hasonló élménynek lehettek szem és fültanúi. Csak itt nem egy új élet világra jöttéről volt szó, hanem egy új típusú közösség születéséről. Egy semmi máshoz nem hasonlítható Lelkes csapatról, emberek egymáshoz kapcsolódásáról és elpecsételődéséről, az egyházról. Pünkösd ünnepén az egyház születésnapját ünnepeljük. Pontosabban azt, aki világra hozta.
A születéstörténet egyik első pillanatának lehetünk most képzeletben szem és fültanúi. Az első gyülekezet születése a Szentlélek munkája, ahogyan a világtörténet azóta is plántálódó és születő gyülekezeteinek is a Szentlélek ad életet, mint Budakalászon és Pomázon. Az első Pünkösdön, sok ezren futottak össze arra a bizonyos szélzúgáshoz hasonlatos hangra és hallották saját nyelvükön a pünkösdi csodaként emlegetett péteri igehirdetést, amelynek végét idéztük az imént: Jézust "Úrrá és Krisztussá tette Isten: azt a Jézust, akit ti keresztre feszítettetek. Amikor ezt hallották, mintha szíven találták volna őket." (35.v.)
Ez az igehirdetés fantasztikus tömeget mozgatott meg. Volt, aki maradt, volt, aki elment. Háromezren maradtak, mert hittek az igehirdetésnek. Ők megtértek és megkeresztelkedtek, illetve "megkonfirmálkodtak". A többiek, sok ezren nem döntöttek Jézus mellett, nem mondtak igen a hívásra és ott folytatták Jézushit nélküli életüket, ahol abbahagyták.
Amióta ez a mi gyülekezetünk megszületett ennél és a régi templom oltárnál több százan keresztelkedtek és konfirmálkodtak meg. Közös tapasztalatunk, hogy van, aki marad, van, aki elmegy. Sokaknak utoljára a hátát láttuk, talán Jézus is a hátukat látta. A hátat fordítókért imádkozunk, és amikor újra meglátjuk arcukat jézusi szeretettel tudjuk visszafogadni őket. Vagytok itt néhányan, akik mindezt ezekben a hetekben élitek meg. Isten hozott titeket!
Luther Márton azt mondja, hogy "a keresztséget - és most vegyük hozzá, a konfirmációt - mindennapi ruhánknak kell tekintenünk, azt kell viselnünk állandóan, hogy mindenkor hitben és annak gyümölcseiben éljünk, hogy megfojtsuk óemberünket és növekedjünk az újban."
Van, aki marad, van, aki elmegy, van, aki visszajön újra. Az marad a gyülekezetben, Krisztus közösségében, akit átjárt a Szentlélek, akit visszahoz a Lélek. Isten iránti vágyunk záloga Ő. A Szentlélek a biztosíték annak, hogy én a keskeny úton járok, hogy a szélrózsa minden irányából hozzá érkező fiatalokkal, testvérekkel együtt éljük meg az áldást életünk végéig. Van, aki marad, van, aki elmegy.
Kedves konfisok! Közületek lesz, aki marad, lesz, aki elmegy. Lesz, aki hátat fordít Jézusnak és lesz, aki a gyülekezet közösségében maradva az örök élet felé megy. Bárhogy is legyen, mi itt leszünk Jézussal és már holnap váruk titeket.
Tegnap kaptatok egy-egy Bibliát. Püspökötöktől kaptátok. Nem azért kaptatok Bibliát, hogy olvassátok. Nem ezért.
Azt tudjuk, hogy a Biblia, az ember és Isten kapcsolatának összefüggésében Istenről szól. Olvasni jó a Bibliát, de Püspök úrtól azért kaptátok, mert ő is átéli velünk, szüleitekkel, gyülekezetünkkel, hogy végtére is nem mi olvassuk a Bibliát, hanem a Biblia olvas minket. Nem mi értelmezzük a Bibliát, hanem a Biblia értelmez minket. Így Isten szava, azt akarja, hogy megtérjünk.
Amikor az apostolok az első Pünkösdkor átélhették a Szentlélek kitöltetését, olyan erővel ruházta fel őket Isten, amivel semmilyen más erő nem konkurál. A Szentlélek ereje a belső embert erősíti meg. Isten Lelke megváltoztat. A megtérés életünk 180 fokos fordulata. Addig nem Jézust követtük, de felé fordulunk és már utána megyünk, int bárányok a pásztoruk után.
Ez történt ott Jeruzsálemben is, Jézus mennybemenetele után tíz nappal. Péter a Szentlélek kitöltetése után emberfeletti hatással tudott lenni a pogányokra és zsidókra egyaránt. Szavai, Jézusról szóló beszéde nemcsak meggyőző volt, de radikális változást hozott háromezer ember életében, akik megtértek, megkeresztelkedtek és a gyülekezet építőkövei lettek. Azt olvassuk, hogy "az Úr napról napra növelte a gyülekezetet az üdvözülőkkel." (47b)
Mit művel a Szentlélek az emberrel? Mit művel veled, ha kapod?
A fizikában rezilienciának nevezik a fémek rugalmas ellenállóképességét. Reziliencia: visszaugrás, visszapattanás. A fémeknek ezt a tulajdonságát használják ki, hogy ne keletkezzen repedés, törés, ami sokszor helyrehozhatatlan. De a reziliencia szava meghonosodott a pszichológiában is. Ezt a szót akkor használják, amikor valaki egy negatív hatás után gyorsan visszanyeri lelki egyensúlyát, tehát a váratlan, meglepő akadályokkal való megbirkózás készsége.
A Szentlélek rezílienciát ad. Életed váratlan, nehéz fordulatainál a rugalmas ellenállás képessége a Szentlélek ajándéka. A megtért, hívő ember azért marad a gyülekezetben, mert ez a képességünk csak akkor tartós, ha Krisztussal való közösségünk állandó. És kedves konfisaim, az első úrvacsoravételektől kezdődően ez a képességetek Krisztus testének és vérének erejében mutatkozik meg. Lelki, mentális egészségetek, csak Krisztussal lesz rugalmasan ellenálló a bűnnel, tragédiáitokkal, küzdelmeitekkel szemben. Életetek nem törik meg és nem roppan össze, ha engeditek, hogy a Szentlélek navigál titeket a mindennapokban.
Lesz, aki marad és lesz, aki elmegy. De az is lehet, miért ne lehetne, hogy mindenki marad, mind a húszan és közületek senki se megy el.
Újjászületett! A legistenibb szó, amit valaha kimondtunk. Ma az újjászületés napja is van. "Hívásod most járjon át, / Életemben tégy csodát! / Keresztedre nézek, S Veled újra élek! / hívásod most járjon át!"
Ámen.
.