Húsvét ünnepe
Szentendre, 2022. április 17.
Jn 20, 1-10  
EÉK 388, 5, 213, 216, 311, 11

Horváth-Hegyi Olivér

Ünneplő gyülekezet, szeretett testvéreim az Úrban!

A tavaszi nap-éj egyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap köszönt ránk. Húsvét ünnepének meghatározása a mai igehirdetés első üzenete. A nappal és az éjszaka küzdelméből a nappal jött ki győztesen. Feltartóztathatatlanul pirkad. És ez húsvét ünnepén a sötétség, az ördög és pokol feletti győzelmet hirdeti, hogy el ne felejtsük: Christus vincit, Christus regnat, Christus imperat. Krisztus győz, Krisztus uralkodik, Krisztus kormányoz.

Ennek legelső lejegyzett jelét olvastuk a János Írása szerinti evangélium utolsó előtti fejezetéből.

Az évek, pontosabban évtizedek alatt megszerettem ezt a leírást. Kiskoromban még a címétől is féltem: Az üres sír. Akkor ennek még nem tudtam örülni. Olyan voltam, mint magdalai Mária, Magdaléna, Péter, és az a másik tanítvány, bizonyosan János. Az üres sír inkább szorongást és értetlenséget váltott ki belőlük, ugyanis még nem értették az Írást, hogy Jézusnak fel kell támadnia a halottak közül. Pedig a jelek egyértelműek voltak. Egy nagy, hatemberes szépen elhengerített kő. Egy gondosan összehajtogatott hosszú fejkendő. Maga a harmadnap, amire a Mester többször is utalt. És Jézus életében az a megszámolhatatlan csoda, amihez foghatót sem addig, sem azóta nem látott a világ magába hordozta ezt a hihetetlennek tűnő történetet. Feltámadás. Mégsem értették.

Gyermekkori húsvétjaim alkalmaival én sem értettem ezt a történetet, aztán, ahogyan ők hárman értetlenül, hajnalban, úgy én is hazamentem. Ám, egyre csak ért ott az a belső emberem, a hitem is, a következő években is hallottam lelkészeim húsvéti igehirdetéseit a nyíregyházi nagytemplom karzatán, érzékeltem az engem körülvevő felnőttek nehezen leírható örömteli? jó hangulatú? ámulatát, meggyőző reménységét, és mint rügyfakadástól az érett gyümölcsig, a Szentlélek egyre közelebb hozta hozzám a feltámadás hitet és megérett bennem a saját bizonyosságom.

Az 5. századi egyházatya, Augusztinusz szerint "A hit azt jelenti, hogy az ember elhiszi, amit még nem lát." Ez nem egy nagy megállapítás, de ahogy folytatja, mégis zseniálissá teszi: "Ennek a hitnek pedig a jutalma, hogy látni fogja azt, amiben hisz." És ez így van. Nem azért, mert azt akarom, hogy így legyen, hanem mert Isten közelében minden megváltozik. Még a látás is. Hitünknek alapokra van szüksége. A húsvét hajnali szereplők hite ott alapozódott meg az üres sírnál. Nekünk már a teljes történet kibontakozott, talán épp ezért tartja fontosnak az egyház, hogy minden évben visszavigye a gyülekezetet a kezdetekhez, hogy onnan indulva ki-ki engedje Jézusnak, hogy egyszer csak megjelenjen neki. Hogy is hangzott az augusztinuszi idézet vége? "… jutalma, hogy látni fogja azt, amiben hisz." De ma egy másik jutalomról is szót kell ejtenünk.

"Krisztus feltámadt! Valóban feltámadt!" – köszöntöttük egymást és fogjuk még köszönteni másokat ma és talán még holnap is ezzel a gyönyörű formulával. Ez a mi keresztény hitünk legnagyobb mondanivalója, amit az év minden egyes vasárnapján hirdetünk. Aki eljut odáig, hogy kimondja a bűvös szót: valóban az kezdheti igazán követni Jézust, aki a Máté írása szerinti evangéliumban azt ígéri mindenkori tanítványainak, hogy jutalmuk lesz a mennyben, szó szerint: "megöröklik az örök életet", (Mt 19,29), de ami minket még inkább megragadhat, jutalma lesz itt a földön. Mert ehhez a szóhoz: valóban hit kell. Hit nélkül nincs valóban. A valóban szavunk a való szócskával kezdődik, amely eredeti jelentése létező, meglévő, az igaz és valóságos értelemmel. Valóban a Való feltámadt – a Létező feltámadt.

Azon a korai, még sötét órán Magdaléna és a két tanítvány először csak a már említett árulkodó jeleket láthatták, de nem kell sokat várniuk, hogy a közvetlen jel is feltűnjön. Jézus, mint jel megjeleik nekik is, meg a többieknek is, meg százaknak.

Te is hallgatsz igehirdetéseket. Mutatjuk az üres sírt. Talán nagyszüleid, vagy szüleid, lelkészed mondták el először a feltámadás jó hírét. Hallottad. Könyvtárakra való irodalomból olvastad. Festményeken láttad. Filmeken megnézted. Mert hát a keresztények kézről kézre, szájról szájra adják a legnagyobb történetet. És ma is ezt hallod, sokan mondjátok: Valóban feltámadt. Eljött az idő és az most van, hogy újra megjelenjen neked Krisztus. Az a Krisztus, aki legyőzte a benned lévő sötét oldalt, aki ma megkonfirmál téged, aki élni akar benned örökkön örökké.
Ámen.

.