Húsvét 2. napja
Szentendre, 2021. április 5.
1Kor 15,21-23
Horváth-Hegyi Olivér
Ünneplő gyülekezet, szeretett testvéreim a feltámadott Jézus Krisztusban!
Húsvétra megérkezett a tavasz. A rügyek szinte mindenütt kipattantak, a korai virágzó fák megmutatják szépségüket, a reggeli harsogó levegő tele van dús oxigénnel, a növények zsengéi az új kezdet jelei. Még az oltárdísz húsvét-fehér tulipánjait is zsenge fű öleli körbe.
Húsvét második napján még mindig a feltámadás örömében vagyunk. Parókiánkon napok óta a "Győzelmet vették ó feltámadott" és a "Ma van Húsvét napja, tavasz újulás" dallama szűrődik ki, hol a konyhából, hol a fürdőszobából. A Húsvét vasárnap hajnali séta a templomhoz, egy kis lelkigyakorlattal ért fel. A test és a lélek megajándékozás volt ez a pirkadatban csöndesen megszólaló Jézus Krisztus áldó hangjával és fényével.
Igénk is az örömének, a reménység Reménysége felé vezetget minket.
A húsvéti üzenet valóságos megtapasztalásában a tavasz, mint metafora segítség az érzéki embernek. Milyen nagy bónusz, itt, a föld északi féltekén, hogy Húsvét ünnepe nem egy borongós őszi, vagy fagyos téli napon van, hanem a sarjadás idején, az illatozó, zöldellő hetekben.
Így hát az ünnep másodnapján, amikor alapigénkben Pál apostol a feltámadás zsengéje kifejezést használja, megszólítottak vagyunk.
Igen. Jézus a zsenge. Ő a hírnök, mint a hóvirág, vagy az elsők között virágba boruló mandulafa, vagy som.
Jézus feltámadása a kezdetek-kezdete óta a halhatatlanságra vágyó ember kiindulópontja. De ennél még több is. Jézus halált legyőző, és az örök halált megsemmisítő életre kelése a garancia a mi halhatatlanságunknak. Fedezete a halál utáni életnek. Biztosítéka a reményteljes jövőnek. Óvatosan, de mégis ezt a kifejezést merészelem használni: halhatatlanság.
Keresztény hitünk - épp a húsvéti események miatt - minden más vallástól különbözik, ezért azokat nem keverhetjük össze. Egyedül Jézus feltámadása teszi lehetővé a mi feltámadásunkat.
A halál árnyékának völgyében járó ember: a barátaink és rokonaink, ami gyülekezetünk talán a második világháború óta nem érezhette ennyire közel magához a feltámadás hitébe való kapaszkodást. De amikor erről elmélkedünk, tudatosítanunk kell, hogy mi úgy hiszünk a feltámadásban, ahogyan Jézus ezt lehetővé teszi.
A 2020-ban megbillent világ farkasszemet néz egy ismeretlen ellenséggel, ami halálszagot áraszt magából. A „kollektív végesség élményének” szele csapott meg minket. Törékenységünk. Annak törékenysége, amit felépítettünk. Kiszolgálórendszereink magabiztosága relativizálódott. Az ember mire képes büszkeséget felváltja az ember mennyi mindenre képtelen igazsága. Ezért ezeknél biztosabbat kezdünk keresni.
A korinthusi gyülekezetet, az első keresztény közösségeket az üldözés fenyegette. Húsvét halálszagot nem ismerő reménysége micsoda erővel hathatott az életveszélyben lévő keresztények körében. Azokról beszélek, akik együtt voltak Isten igéje mellett, együtt tanulgatták Jézus szavai nyomán a krisztusi életet. Azokra, akikre tilos ráaggatni a fanatikus jelzőt, hiszen ezek a gyülekezetek megfontoltan és józanul, mértékletesen próbáltak jelen lenni a pogánytenger közepén, akár életük árán.
Húsvéttal, a feltámadás hit bizonyosságával egy megváltozott létformát öltöttek magukra. Hittek az addig lehetetlenben. Az élet továbbra is érték maradt, mert az életigenlő Isten mutatta meg magát Fiában. De az élet kiegészült egy annál magasabb rendű valós tapasztalattal: a feltámadással. Ennek zsengéje Jézus. Őt követik azok, akik Krisztuséi.
Szabó T. Anna Fény című versének három sorát szeretem, mert nagyon kifejező: "Krisztus támad, és eszmél / Odukat és kriptákat pattant. / Van-e gyönyörűbb ennél?"
Jézusra szüksége van a halál révé álló embernek. Talán sohasem imádkoztak annyian, mint az elmúlt hónapokban. Imádkozzunk ahhoz, aki rácáfolt a halálra! Imádkozzunk úgy, hogy közben nem félünk. Imádkozzunk, hogy a hitetlenség, vagy kishitűség kísértésébe ne essünk. Így csak az tud imádkozni, aki személyes kapcsolatban van Jézussal. Húsvét ennek a nagy ünnepe is. Megjelenik a feltámadott és közöttünk él tovább. Köztünk? Bennünk! A te hitedben, a testvéred hitében, a gyülekezet hitében! Igaz ez? Igen, igaz. Ámen. Imádkozzunk!
Feltámadott Jézus Krisztus!
Köszönjük, hogy életben vagy.
.