Böjt 2. vasárnapja (Reminiscere)
Szentendre, 2021. február 28.
Mt 20,20-28
EÉK 81, 191, 189, 293
Horváth-Hegyi Olivér
Keresztény gyülekezet, szeretett testvéreim az Úr Jézus Krisztusban!
Ma a felolvasott ige szakaszain szeretnék végigmenni a gyülekezettel.
Ezt az igehirdetési műfajt mifelénk úgy hívják: homília. A szó, homília, az ógörög társalgás szóból származik. Társalogni hívom a gyülekezetet. Istentiszteleti hagyományainkban kevésbé van jelen a 21. századi műfaj, a dialógus prédikáció, ahol a gyülekezet igehirdetés közben véleményt mondhat, kérdezhet, hogy Isten szava még világosabban kirajzolódjon az igehallgató gyülekezet előtt.
Most nem erre gondolok. Inkább arra, hogy engedjünk, hogy az ige megszólítson, beszélgessen velünk, kérdéseket tegyen fel, vezessen minket.
Mai "társalgásunkban" tehát Zebedeus fiai és Édesanyjuk kérdése, majd Jézus válasza mentén engedünk teret a Szentlélek munkájának.
Történetünk egy közbenjáró imádsággal kezdődik. Az imádkozó Zebedeus két tanítvány-fiának, Jakabnak és Jánosnak az Édesanyja. Az imakérést hallgató Isten Fia. A kérés: protekciót szerezni a mennyben.
Az Édesanya első mozdulata számomra nagyon szimpatikus. Kérni akar valamit Jézustól, s mivel pontosan tudja, ki előtt áll, leborul előtte.
Borultál már le Jézus előtt? Hogy szoktál imádkozni? Mit fejez ki a testtartásod? Odafigyelsz-e ezekre?
Én nem olyan régen imádkoztam először leborulva. Nem a taizé imazsámolyomon térdelve, amit ahogyan azt a bakonybéli lelkigyakorlatokon részt vevők megszokhatták tőlem, nem az oltár térdeplőjén térdelve, hanem leborulva. Arccal a föld felé nézve, összekulcsolt kézzel, teljesen meghajolva. Sohasem vonzott a földre borulás, de szeretném elmondani a gyülekezetnek, hogy életem nagy imádságélményei közé tartoznak az azóta leborulva mondott imádságok. Az Isten előtti kicsinységemet, jelentéktelenségemet élem meg. Nem, mert az imádságra készülve nincs önbizalmam, hanem mert sokkal jobban átélem azt, hogy a hatalmas Istent szólíthatom meg. Ez persze egy szubjektív beszámoló, amit hol más imádkozó testvérekkel, hol egyedül gyakorlok. Szerintem érdemes kipróbálni. Hátha másnak is hasonló többletet ad, mint nekem.
Jakab és János Édesanyja Krisztust elfogadó, benne hívő asszony lehetett. Ezért borul le. Ám mielőtt megszólalna, Jézus kérdez tőle valamit: "Mit kívánsz?" (20.v.) Érdekli, mivel érkezik legkedvesebb barátainak, szeretett Jánosának anyukája.
Sok olyan imádkozó testvért ismerek, akik először hosszabb-rövidebb csendet tartanak, mielőtt imádkoznának. A csendben eljuthatunk Jézus ma is gyakran használt kérdéséig: "Mit kívánsz?" Milyen más így kezdeni az imakérést. Isten figyel, jelen van számomra és én is jelen vagyok számára és Ő kérdez: "Mit kívánsz?"
Az édesanyai szív persze, hogy a legjobbat szeretné drága fiacskáinak. Nemcsak itt a földön, hanem a mennyben is a legjobbat. És ez a kérés adja meg mai igénk nagy témáját: hogyan tudok helyesen imádkozni.
Az evangélium elbeszélése szerint a kérés meglehetősen antipatikus, mégis van egy óriási értéke: nagyon őszinte. "Mondd, hogy melletted üljön az én két fiam a te országodban, az egyik jobb kezed felől, a másik bal kezed felől." (21.v.)
Nem semmi. Ahogy az előbb fogalmaztam, protekciószerzés a mennyben. Orcátlanság? pimaszság? hatalomvágy? realitásvesztés? anyai ösztön? Mi van ebben az imádságban? Nehéz megmondani. De ez a kérés Jézus számára alkalmat teremt egy igazán evangéliumi tanítás tolmácsolására.
Először is, azt válaszolja: "Nem tudjátok, mit kértek." (22.v.) Bár csak az édesanyja fogalmazza meg kérését, Jézus mégis többes szám második személlyel válaszol. "Nem tudjátok, mit kértek." Mintha a családi kupaktanács összeült volna és együtt találták volna ki a kérést. Ez ciki. Nem tudom, hogy ott és akkor mit élt meg ez a család, de az elsüllyedés, a szégyen, az értetlenség, a zavartság keveréke kerenghetett a fejükben.
Szoktunk-e nagyot kérni? Nem a hegyeket megmozgató mustrármagnyi hitre, és a kérjetek és adatik jézusi felszólításra gondolok. A merész és nem illendő, vagy egyenesen botor kérésekre gondolok. A cenzúrázatlan kéréseinkre?
Én olykor rajtakapom magam, hogy nem imádkozom helyesen. Máskor meg nem tudom mit kellene kérni. Van úgy, hogy el is marad az imádságom, mert nem igazán tudom, hogy egy konkrét helyzetben mit kérjek. A legyen meg a te akaratod és Janka nagymamájának imádság-szavajárása szokta megmenteni ezeket a bénult helyzeteimet: Uram, te tudod. A 139-ik zsoltár 4. versét idézte Nagymami: "Még nyelvemen sincs a szó, te már pontosan tudod, Uram." Szabad imádkozni a jó imádságért. Azért, amit Jézus is képviselni tud az Atya előtt. Hiszen nekünk, evangélikusoknak nincs más közbenjárónk, egyedül Krisztus, aki értünk és velünk könyörög az Atyánál. De csak azokat az imádáságainkat tudja képviselni? támogatni?, amit ő is hasonlóan mondana. A hívő ember ezt a nagy-nagy ajándékot a Szentlélek segítségével nyerheti el.
Zebedeus családjának kérésén a többi tanítvány kiakad. Hogy kérhettek elsőbbséget a mennyben? Mit képzeltek ti magatokról? Jézus is egy felsőbbrendűséget érez felőlük, mintha Isten Fia mellett ülők valami mennyei elnökséget alkotva közel a tűzhöz, stabilabb helyet foglalnának el.
Az ember általában úgy van huzalozva, hogy az erősebb, a nyereséget hozó mellé kerülni általános cél. Befolyásos emberrel jóban lenni nemcsak érdemes, de jövedelmező. Mindig megtalálni azt, aki valami felett diszponál, előnyös. Ügyeskedünk, helyezkedünk, ha nem ezt tesszük, mi vagyunk a lúzerek. Jakab és János nem akartak lúzerek lenni a mennyben.
Jézus válaszcsomagja kijózanító. "Aki naggyá akar lenni közöttetek, az legyen szolgátok, és aki első akar közöttetek lenni, az legyen rabszolgátok." Jézus nem akar minket lebeszélni arról, hogy vezetők, meghatározó emberek legyünk. De azt tanítja, hogy nála, az ő szemében ki az első. Ehhez az elsőbbséghez Jézus, vagy ha tetszik a mennyország értékrendjében a szolgálat. Hogyan is mondta a rendkívüli népszerűségnek örvendő Keresztelő János, amikor a nála nagyobb, maga az Isten jelent meg az ő Fiában? "Néki növekednie kell, nekem pedig kisebbé lennem." (Jn 3,30) Ki a nagybb a mennyek országában? Ki nő meg Isten szemében? Aki egyre többeknek akar szolgálni és aki az egyre kisebb szeretne lenni.
Negyedikes hittanosaimmal nemrég vettük Saul királyságának történetét. Saul dolgai remekül mentek, győzelmet győzelmre vitt, sorba nyerte meg a csatákat, megnyerte az embereket, felnéztek rá. Saul egy igazán jó uralkodó volt. Mindaddig, amíg magát alkalmatlannak, elégtelennek, gyengének és kicsinek érezte. Ezért imádkozott annyit, ezért kért el Istentől minden napot, Isten volt az ő erős vára, ezért nem mert semmibe belefogni Isten nélkül. Sikeres volt! Ezért. Amikor nagy lett az arca, elbizakodottá vált. Megélte, hogy ő a legjobb király, nagyképű volt és úgy gondolta, megy ez neki Isten nélkül is. Már nem kért tőle semmit, nyertes körei után a hálaadás is elmaradt. Még élt, amikor emlékoszlopot állíttatott magának, amint azt a nemrégmúltból a magyar nép is ismeri, és vereséget vereségre halmozott, népét a romlás szélére vitte, királysága összeomlott, a nép pedig alig várta, hogy megszabaduljon tőle.
Mi kell ahhoz, hogy ne bízzuk el magunkat?
Csak kevesen tudják, mert talán keveseknek szúr szemet, hogy az online istentiszteleteink végén, a stáblista utolsó helyén két rövidítés olvasható a Grafika, Audio Video utómunka alatt, csupa kisbetűvel: gyjs – vdm. Győri János Sámuel – Verbum Dei ministri. Isten igéjének szolgája. Ahogyan mi itt Szentendrén hívjuk őt bemutatkozása óta, Samu, Samu bácsi, Samu testvér kézjegye a szolga, Isten igéjének szolgája.
Az elbizakodottság ellenszere a szolgálat. Aki szolgál, megmossa a másik lábát, lehajol a jellegtelen emberekhez, észreveszi a szürkéket, mellette az értéktelenséggel megbélyegzett ember értékesnek érzi magát. Ez volt az egyik oka Jézus messze földön híres népszerűségének.
Jézus igazi szolga volt. Ő volt a Szolga. Nem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, aki életét sem sajnálta odaadni szeretteiért.
Keresztény vagy? Krisztust követed? Isten arca akarsz lenni ebben a világban? Szolgálj. Ne sajnáld az életedet, idődet. Ne okoskodj és magyarázkodj, miért nem vagy alkalmas a szolgálatra. mentegetőzés helyett inkább imádkozz. Imádkozz helyesen. Kérd el Istentől a vdm kézjegyet és légy Isten igéjének szolgája. Mindeközben légy egyre kisebb. Én is ezzel próbálkozom. Sokan ezzel próbálkozunk.
Ezzel a gondolattal a homília végére értünk. A társalgás gyülekezeti része befejeződik. Most adj teret a Szentlélek munkájának!
Ámen.
.