Hetvened vasárnap
Szentendre, 2021. január 31.
1Pt 2,1-5
EÉK 363, 360, 320, 293

Horváth-Hegyi Olivér

Keresztény gyülekezet, szeretett testvéreim az Úr Jézus Krisztusban!

A böjti időre felkészítő három hetes időszak elején, hetvened vasárnap Isten igéje arra világít rá, mit is gondol a Biblia az emberről, hogy néz ki a bibliai ember "lelkiéletpályamodellje", és mindebben mit jelent a gyarapodás.
Teremtésünk első pillanatától olyan világ vesz körül bennünket, amely minden nap lehetőséget biztosít a fejlődésre. A már megteremett földi élet evolúciója sansz. Tulajdonképpen minden azt duruzsolja a fülünkbe, afelé noszogat, hogy lépj tovább. A feladat a létra következő foka. Egy cél elérése nem lehet végpont, pusztán köztes állapot, aminek nyomában máris megmutatja magát a következő, magasabb szint, mint elérendő elképzelés.

Egyesek azt állítják, hogy "Az ember úgy tud gyarapodni, ha nyitott marad mindenre." Mások megközelítése még profánabb: "A változás nem felülről jön, hanem azoktól, akik a földön járnak és kitapossák az utat." Megint mások megátalkodott meggyőződése, hogy csak úgy juthatsz előrébb, ha az ösvény kitaposása mások letaposásával jár.
Nyilván érezzük, hogy ezek távol vannak az Újszövetség szemléletétől. Nézzük meg, mi az alapige első üzenete.

Péter apostol az ártatlanságot szimbolizáló csecsemő képét tárja az olvasó elé. Egy csecsemő akkor fejlődik, ha megkapja a mindennapi betevőjét, a tejet. A fiatal, kezdő keresztény gyülekezetnek szóló péteri levél számol azzal, hogy az újonnan megkeresztelkedettek, az ókori FeKo-sok (felnőtt konfirmandusok) azzal, hogy megtértek és elkezdtek járni a széles, mindent megengedő út helyett a keskeny úton, nem váltak érett keresztényekké. Lelkiéletpályamodelljük első fázisa az olthatatlan vágy egy másik életre, ami szárnyolcvan fokos fordulat. De ez még nem jelenti a nagykorúvá válást. Ahogy egy emberke élete, ott a kezdetek kezdetén segítségre, gyámolításra, példaképek sokaságára szorul, úgy a keresztény ember is.

Itt van hallatlan nagy jelentősége a hitben előrébb járó, érett hívő testvéreknek. Ha te ilyen vagy a gyülekezetben, felelősséged a legmagasabb szintet éri el. Nem vagy erkölcsileg vegytiszta, vannak harcaid magaddal és az Úristennel, de! hitben jársz 10 éve? 30 éve? vagy még több ideje, akkor nagyon is dolgod van az újonnan csatlakozókkal.

A Biblia alakjait is példaképek vették körül.
Jákób például apja, Izsák és nagyapja, Ábrahám hitbeli növekedési pályáját ismerhette meg azzal, hogy elmesélték neki, honnan indultak és mi mindenen mentek keresztül, mire sziklaszilárddá vált hitük.

Sámuel óvodás korában kerül Éli főpap szárnyai alá. Micsoda mestere lehetett ő is, meg a hitben járó Édesanyja, Anna, akiről az örökhála szobrát is meg lehetne formázni, vagy Édesapja Elkáná, aki felesége döntését jóváhagyta, ti. egyetlen szemük fényét az Úr szolgálatára ajánlják fel. Sámuel fejlődéslélektana Istenhez nagyon közeli embereken tájékozódott.

De említhetnénk Péter apostolt, aki sok zsákutcába bement, többször megütötte a bokáját, jó néhányszor megszégyenült, sőt felsült példaképe, Jézus előtt, mégis eljutott arra a szintre, hogy Jézus rá merte bízni az egyházat. És gondolhatjuk, hogy ezeket a botlásokat nem takargatta később, ahogyan egy felnőttnek sem érdemes tökéletes képet mutatnia gyermekei előtt, hiszen annál nagyobb trauma éri a gyermeket, amikor kinyílik a szeme és azt látja, hogy szülei nem is olyan tökéletesek... Lelki fejlődésünk tehát egyrészt a minket körülvevő hitben járó, hiteles emberek által gyarapszik.

Így van ez a hitéletben is. És ez lehet igénk második üzenete. Isten szent életre hív el minket, ahol az iránta érzett szeretettől vezérelve és azért, mert megízleltük, hogy ő jóságos, levetünk minden gonoszságot, ahogy az apostol sorolja: álnokságot, képmutatást, irigységet, rágalmazást.

A keresztény ember hitének gyarapodása tekintetében nem toporog egyhelyben, hanem élete végéig kívánja a lelki tejet.
Lelki tej. A lelki kifejezés fontos adalék az ige megértéséhez, ti. a görög nyelv ezt a logikon szóval írja le. Logikon nem a logikát, hanem a logoszt, Isten szavát, vagyis a testté lett igét, Jézus Krisztust jelenti. A keresztény ember mindennapi lelki eledele maga Jézus. Ő adja a fenntartható fejlődéshez szükséges lelki muníciót, ami életünk minőségi javulását segíti elő. Krisztus nélkül nincs minőségi élet. Amikor a szerdai online bibliaórán, vagy más testvéri alkalmakon készek vagyunk az igével foglalkozni, vagy akár egyénileg is, Krisztussal állunk kapcsolatban és olyan példává formálódik bennünk, ami mágnesként vonz. És itt már a megváltozott, megtért szent életet élő emberek fejlődéslélektanában nem a másik keresztény ember példájáról beszélünk, hanem A Példáról.

Harmadik üzenetünk A Példából építkező élő kövek gyülekezete, a szent papság, a szolgálatra kész élet.
A Biblia emberképe nem az egyén fejlődésében látja a lét értelmét. Persze van individuum, ami szerencsés, ha egészséges, lényeges tisztázandó kérdés kamaszkor után, hogy ki vagyok, miért vagyok a világon.

A bibliai emberkép holisztikus, vagyis az embert közösségben látja és láttatja. Ennek a közösségben élő embernek akkor van esélye kiteljesedni, ha nem önmagának, hanem másokért él. (Megosztom az igehallgatókkal, hogy gyerekkorom énekétől nem tudok szabadulni, heti szinten lüktet bennem dallamával együtt, hiszem, hogy nem véletlen: "Ma reggel vettem észre, hogy az úton elkísér, / az a sok-sok szorgos ember, aki értem, s érted él. / Újságárus postás, eladó és buszsoför, / köztünk élnek, de rájuk, te nem, nem figyelsz föl. / Jöjj, hív az Élet, jöjj lépj ki hát önmagadból. / Más fárad érted, miért nem felelsz, ha szól? / Add önmagad, légy önmagad, élj hát másokért, / és hordozd mások élketét szívesen, hogy még boldogabb légy!"

És ezen a ponton meghaladjuk a családi keretet, a baráti köröket, a civil szférát, hiszen Péter levele a gyülekezet közösségében értelmezi az egyes embert, csakúgy, mint az evangéliumokban Jézus. A krisztusi ember életében nem az alternatíva, a szorgalmi feladat kategóriájába esik a gyülekezet, mint élettér, segítő és segítendő közeg, hanem a keresztény testvérekkel együtt lenni, időt tölteni az ige mellett, a dicsőítésben, a hétköznapokban olyan, mint halnak a víz, vagy madárnak a levegő.

Ne önmagad megvalósítása legyen felnőtt korod nagy projektje! Nem önmagadat építsd, hanem engedd, hogy Krisztus beépítsen házába, az egyházba, a gyülekezeti közösségbe, mint szolgáló, mint aki egyszerre szolgál testvéreinek és az Úrnak. Áldozz fel lelki ajándékokat, ahogy Isten szava kéri tőled ebben a mai igében! Ez lelki érettséged jele. Így tekint a Covid-járvány alatti gyülekezetre is. És itt szeretném ünnepélyesen, vagy csak egyszerű szerénységgel meghirdetni a sétál egy órát testvéreddel programot.

Az elmúlt hetekben utcára kerültem. De nem elveszítettem a munkámat, hanem megtaláltam. A lelkészi hivatal kitágult és Isten tágas térre a szentendrei Dunakorzóra, a sétálóutcába állított engem, hogy sétálva beszélgessek a testvérekkel. De ez nem speciálisan a lelkészi ordinációhoz kötött feladat. Ez a pandémiás karanténhelyzet és nem tudunk találkozni helyzet egyik megoldása. Sétálj egy órát testvéreddel. Hívd el, hiszen hónapok óta nem találkoztatok, pedig tavaly márciusig mindig volt miről beszélgetnetek és talán már hiányzik is. Sétálj egy órát testvéreddel, mert "aki másokat felüdít maga is felüdül." (Péld 11,25) - írja a Példabeszédek könyve. Sétálj egy órát testvéreddel, mert lehet, hogy ez teszi őt boldoggá. Sétálj egy órát testvéreddel, mert szüksége van a gyülekezetnek a találkozásra, kapcsolataink újraélesztésére. Sétálj egy órát testvéreddel, és a járvány idején így épüljetek együtt, épüljünk együtt élő kövekként leli házzá.

Szeretett gyülekezet! Összegezve az igehirdetés három gondolatát: a mai ige arról szólt, hogy a keresztény ember lelki tápláléka Jézus, amin felnövekszik és folyamatosan fejlődik; közben példává válik mások számára, mert Jézus példája hatott rá, végül megszületik a szolgálatra kész élet, amely most talán egy órás sétával folytatódik...
Ámen.

.