Óév este
Szentendre, 2019. december 31.
Zsid 13,14

Horváth-Hegyi Olivér

A falakon túl

Ünneplő Gyülekezet, Testvéreim az Úrban!

"Ami ezen a földön körbevesz,
Az olyan nekem, mint egy múló álom.
Nemrég kezdődött, máris vége lesz,
Ha a nap felkel a láthatáron.
Nincs itt maradandó városom,
A szívem azt az új világot várja.
És összehajtom majd a vánkosom,
Ha a hajnal rámtalál.

Hazamegy a vándor,
Erről álmodott ő százszor.
Arra tette fel az életét,
Hogy egy szép napon majd célba ér.
Hazamegy a vándor,
Eltűnik, mint a kámfor.
Mintha soha nem lett volna itt,
Egy szempillantás és megérkezik.
Mert új eget, és egy új földet várunk,
Új folyókban úszunk majd, és új hegyeket mászunk.
Ez a bolygó nem az igazi világunk.
Itt csak utazunk, átutazunk."

Pintér Béla dalszövege számomra közvetlen stílusban próbálja meg leírni a keresztény ember helyzetét. Óév este vándorlásról, elmúlásról, óraütésről, határról, jövőről, búcsúzó évről és velünk jövő Istenről már énekeltünk. Ilyenkor, az év utolsó óráiban nagyon szeretek a templomban lenni. Ha nem lenne családom, lehet, hogy az egész napot itt tölteném. Mi mással lehetne teljesebb 2019 utója, mint az Istennel töltött idővel?

A zsidókhoz írt levél szerzője is hasonlóra vágyik. "Nincs itt maradandó városunk, hanem az eljövendőt keressük."
Ebben az egyetlenegy mondatban benne van, hogy nekünk nem, vagy nem csak, vagy nem igazán itt van dolgunk. Nekünk, akiknek megadatik a hit, Krisztus ismerete, egy gyülekezet, a kisebb közösségekben megélt hitélet, vágyunk egy másik városba menni. Egy olyan helyre, ahová semmilyen küzdelem, vagy ellenállás, testi gyöngeség, fizikai erőlködés, lelki megpróbáltatás, rossz gondolat, vagy fojtogató emlékek nem kísérnek.

Édesapám úgy bocsátott el Szentendrére ma Nyíregyházán a lakótelep parkolójában, hogy Olivér, a következő évben mindened meglesz, és nem történik veled baj, ha Jézust követed.
Jézus követése az újszövetségi időkben rendkívül határozott volt. Követői nem fanatikusak, hanem egyszerűen megvilágosodott, vagy ahogy mi szoktuk mondani Pál apostol szavait használva, megtért emberek voltak. Amikor óév este igéjét olvassuk: "Nincs itt maradandó városunk, hanem az eljövendőt keressük.", két rövid megjegyzést kell tennünk, s akkor talán teljesebbé válik a 2019 év utolsó templomi igei üzenete.

Az egyik, hogy amikor Mózes magára hagyja a népet, Áron vezetésével aranyborjút kezdenek imádni. Mózes visszatér a Tízparancsolattal és felállítja Isten sátrát, de a táboron kívül. Isten nincs a táborban, nincs a „városban”. Ez lehet annak az előképe, amikor a salamoni templomban bemutatott áldozatot végül Jeruzsálem falain kívül égetik el. És ez vezet el minket ahhoz a Jézushoz, akit a város falain kívül, a Golgotán feszítenek meg, aki a múlékony város falain kívül meghal bűneinkért.
Aki Jézust követi, a város falain kívülre kell mennie, elhagyva a kultusz helyét, a palota helyét, a földi sátor helyét.

Az elmúlt esztendőre tekintünk. Januártól decemberig, reggelektől az estékig, jóktól a nehezekig. Mi marad meg ebből az évből? Kincseink, amiket rablók elvihetnek, a moly megeheti, a tűz elégetheti, az idő vasfoga kikezdheti, megfakulnak, elmúlnak, elromlanak, idejét múlttá válnak. Mi marad meg ebből az évből?
Isten szava most arra készteti a gyülekezetet, hogy azt lássuk meg, azt szedjük össze, azt kössük végre csokorba, ami az örökkévalóságig megmarad. Mit gyűjtöttél 2019-ben? Meddig jutottál? Ha ez a világ elmúlna, mi maradna meg, ami hozzád köthető, ami nélküled nem valósulhatott volna meg és ami a mennyek országában is látható?

Szükségünk van eszközökre, szükségünk van szusszanásra, szükségünk van örömszerző pillanatokra. Mindez áldott a kezünkben és a lábunk alatt, áldott a hasunkban és fejünkben, ha a mennyek országa felé segít minket. S ha van, amitől a következő évben meg kell szabadulnunk, mert nem segít, hovatovább, gátol minket a mennyek országa felé vezető úton, hát szabaduljunk meg tőle! Ne ragaszkodjunk olyanhoz, aminek nincs köze Istenhez.
Hiszen életünk olyan, mint egy múló álom, alig kezdődött el és vége lesz, eltűnünk, mint a kámfor, csak vándorok vagyunk. De van egy maradandó városunk, egy új világ, amely Jeruzsálem falain kívül kezdődik.
Ámen.