Szentháromság utáni 15. vasárnap
Szentendre, 2019. szeptember 29.
Jer 17,5-11
EÉK 341, 9, 331, 343, 293

Horváth-Hegyi Olivér

Beszélj a hitedről

Keresztény Gyülekezet, Szeretett Testvéreim a Krisztusban!

Isten szereti, ha minél többet beszélünk a hitről. Krisztus, az általa elindított egyházra egy kincset bízott. Sáfárkodunk ezzel a kinccsel, hol jól, hol rosszul. Ez a kincs nem az egyházé, még csak nem is az egyházi embereké, amilyenek mi is vagyunk, különösen pedig nem klerikális privilégium. Ez a kincs Krisztusé, aki azért osztotta meg velünk a hitet, hogy megsokszorozódjon.

Ugyanis a hit meg tud sokszorozódni. Egy ember hite kétféleképpen növekedhet a sokszorosára. Egyik módja, amikor a benne lévő hit erősödik akkorára, hogy ahhoz képest, hogy honnan indult, nagyságrendekkel nagyobb hitté vált. Ennek mutatója a lelki állapot. A keresztény, tehát Istentől már egyszer megérintett ember lelki állapota szoros összefüggésben van hitével. Ha közülünk valaki rossz passzban van, kezdjen vizsgálódni az Istenbe vetett hite körül. Én is és szerintem rajtam kívül még nagyon sokan voltak már olyan orvosi vizsgálaton, aminek eredménye negatív volt. Nem mondok újat, de a itt sem hasztalan végiggondolni azt a diagnózist, hogy rossz állapotunk hátterében gyakorta nem szervi baj, rossz szívműködés, vagy neurológiai oka van. Vagyis nem csak lelki, hanem fizikai állapotunk fokmérője hitünk erőssége. Az erős hitű embert sem kerüli el a baj és a jaj, de nem teríti le és gyűri maga alá. Csak úgy hemzseg az evangélium azoktól az emberektől, akik egy-egy gyógyítás után ezt hallják a szemükbe néző Jézustól: „Hited megtartott téged.” Tévedés ne essék! Nem a hit gyógyít, hiszen a hit önmagában csak hit, ami megnyit egy másik valóságot, ha tetszik egy másik dimenziót. Isten kell a gyógyításhoz, aki a hiten keresztül végzi gyógyító munkáját az ő tetszése szerint.

Másik módja a hit sokszorozódásának, amikor valaki hite által a másik emberben is hit ébred, és már ketten hisznek, így hitükkel kétszerte nagyobb erővel vannak jelen a világban, vagyis Isten kétszereződött meg a maga jelenlétével. Szeretek a felnőtt konfirmandusokra hivatkozni, akik hite látványos, mert a hit nélküli évek összehasonlíthatók a hittel teli évekkel. És jól esik az egyházba beleszületett testvérek hitfejlődését kísérni, amikor egy ovis hittanos, egy gyermekistentiszteleteinken felcseperedő kis gyülekezeti tagunk egyszer csak kiáll elénk és bizonyságot tesz hitéről. Ne féljetek és ne vonakodjatok beszélni hitetekről, akár a gyülekezet előtt. Isten szereti, ha hitünkről minél többen beszélünk.

Az a gyülekezet a jó gyülekezet, ahol a gyülekezetbe megérkezett tagok hite nőttön nő. Lapos és elcsigázott az a közösség, ahol stagnáló hitű emberek toporognak egyhelyben és hitükből nem nagyon következik, születik semmi. Pedig hitből születhet orgona, hitből születhet óvoda, hitből alakíthatunk jó ifit a fiataljainknak, hitből térhetnek vissza közénk a halál árnyékának völgyét megjáró testvéreink, hittel. Vajon a mi gyülekezetünkbe milyen állapotba jutott a hited az elmúlt időszakban? Személyes hited mélyülésének tere ez a közösség? Istentiszteleteink, beszélgetéseid közösségünk más tagjaival egy bakancsos istentiszteleten?

Tulajdonképpen az egyház így növekszik. Ez persze nem maga az egyház miatt fontos, hanem Jézus Krisztus miatt, aki egyházban gondolkodik. Egy olyan helyben, ahol belé vetett hit által kerülnek emberek a helyükre az életben, ami egészen halálukig kitart. Isten országa itt a földön a hit által válik egyre érezhetőbbé. Minél több ember ébred hitre, minél több ember hite tevődik össze, annál nagyobb lesz a fénye. És ahogyan a tűz világát nem lehet elválasztani magától a tűztől, úgy a krisztusba vetett hitet sem lehet elválasztani Krisztustól.

Jeremiás próféta még nem tud Krisztusról, de tud istenről, akinek erőt és életet, élethez való kedvet adó tulajdonsága ugyanaz, mint az Ő Fiáé, akit az emberiség csak később ismer meg személyesen.
Jeremiás próféta a víz mellé ültetett fa gyönyörű allegorikus képével szemlélteti az Istenben bízó férfi/ember mindennapjait. Lehet fojtóan száraz meleg, kitikkadt természet és száradó bozótos mindenütt, de a víz mellé ültetett fa gyökere a folyóig ár, amely folyamatos életet biztosít a fának. Ilyen az Istenben bízó ember. Folyamatos életkedvvel, kitartó előre tekintéssel, meg nem szűnő reménnyel néz a holnap felé.

Pintér Béla, fiataljaink között közkedvelt keresztény énekes egyik dalában így énekel: "Jól csak szívével lát minden ember. Hát engedd, hadd lásson a szív. Hittel nézni annyit jelent csupán: látom, mit szemem nem lát." Majd így folytatja: "Nem csalás és nem olcsó ámítás. Ne félj, Isten nem ver át. Ez tényleg ajándék, s ha elfogadod, Máris a csodák földjén jársz."

A vasárnap evangéliuma a pénzről szól. Arról a pénzről, ami ma is sokaknak istene. A pénztől várják a csodát, annak örülnek, amit látnak, megvesznek, a pénz a mindenük ingóság, vagy ingatlan formájában. Jézus mammonnak hívja, amit gazdagságnak fordíthatunk, a Keresztény bibliai lexikon értelmezése szerint tágabb értelemben a mammon mindaz, ami biztonságot kínál mert szilárdnak tűnik. Jézus szerint, ha nem Istenben bízunk, akkor akarva-akaratlanul másba vetjük bizalmunkat és ez legtöbbször a pénz. Gondolja végig minden család, miben bízik a jövőt illetően, ami akár a holnapot is jelentheti, vagy a távolabbi jövőt. Pál ezért lelkesíti a Galatákat, hogy vessenek a léleknek, kevésbé a testnek, hiszen mindenki azt fogja aratni, amit vetett. Aki a testbe fektetette az energiáját, a testet tartotta elsőrendűnek, a testet szolgálta ki, az a testből fog aratni, aki pedig a Léleknek vetett, lelkét gondozta, lelki ember volt, az a lélekből fog aratni örök életet (Gal 6, 7-9)

Luther Márton Mária énekének, a Magnificatnak (1521) a magyarázatában minden keresztényt buzdít az ingadozás és kételkedés nélküli hitre. Luther megértette, hogy minden emberrel nagy dolgokat akar tenni Isten, de hit nélkül Isten kezét gúzsba kötjük és nem engedjük, hogy elvégezze, amit akar. Azaz Istennek szándéka van veled, ne légy hát te magad, se hitetlenséged, se kishitűséged akadálya annak, hogy megtegye, amit akar. És jól tudjuk, amit ő akar, az nemcsak jó, hanem tökéletes.

A hitet valóságos csodának is hívjuk. Ez az istentisztelet erről szól. De nem csak ez az egy óra, hiszen már kétszer mondtuk: Isten szereti, ha minél többet beszélünk a hitről. Merítsünk bátorságot ebből az alkalomból és engedjük teret a Szentléleknek. Mert hitünkről, úgy tudunk beszélni, ha Isten Lelke van bennünk. Már pedig, ha így van, a hit nem magánügy, hanem m megosztandó tapasztalatunk, amelyet nem az egyház, nem a lelkészek és papok szorgalmaznak, hanem Isten. És amit Isten szorgalmaz, azt ne legyünk restek megtenni!
Ámen.