Böjt 4. vasárnapja
Szentendre, 2018. március 11.
Ézs 30,18-23
EÉK 192, 3, 196, 312, 13
Horváth-Hegyi Olivér
Isten nem hazudik.
Keresztény Gyülekezet, Szeretett Testvéreim az Úrban!
Isten nem hazudik. Sokan és sokféleképp próbálták már az ellenkezőjét bebizonyítani. Isten becsap minket. Azt mondja, szereti a világot, mégis magára hagyja. Azt mondja meghozta értünk a legnagyobb áldozatot, azóta pedig mintha nem működne közöttünk. Meghozta az áldozatot és ...? És mit ér most az áldozata? Mások meg Isten létét tagadják. Azt állítják, amit tőle hallunk, mind valótlan, hisz ő maga is valótlan. Ha valami nem létezik, minden hazugság, amit a szájába adunk.
Isten népe ugyanígy gondolkodott. A hatalmas asszír birodalom kiterjesztette szárnyait az északi országrészre, Izraelre és elfoglalta, a déli országrészt, Júdát pedig vazallussá tette. Isten népe idegen kezekbe került. Idegen kéz, idegen istenek. Bálványok lepték el az otthonokat, a fejeket, a kultuszt. A nép ezt nem állhatta és szervezkedni kezdett, hogy önállóságát visszaállítsa. Mivel távol került Istentől, ezt nélküle képzelte el. Szabadságra és nem Istenre vágyott. Épp ezért nem Isten, hanem a másik nagyhatalom, Egyiptom segítségét kérte. Ezt azonban Isten világosan megtiltotta nekik, méghozzá a királytörvényben, ami arról szólt, hogy tilos az egykori ellenséggel szövetségre lépni, mert megbízhatatlan. Mindezt Ézsaiás prófétán keresztül is határozottan mondta Isten: "Jaj azoknak, akik Egyiptomba mennek segítségért, akik lovak erejében reménykednek, de nem folyamodnak az Úrhoz!" Mindeközben Asszíria csúsztatásokkal, kecsegtető, de szemen szedett hazug ígéretekkel, politikai nyomással, Isten csúfolásával megpróbálja betörni a népet. A fenyegetések, a bosszú kilátásba helyezése nem rettenti el Ézsaiást, aki az Úrhoz fordul segítségért, aki csodákkal övezett történeten keresztül megszabadítja népét.
Akár a Bibliában, akár ma elvétve találunk olyanokat, akik már első körben Istenre figyelnek. Hajlamosak vagyunk megtenni saját köreinket. Otthon érdemes elgondolkodni egyik történeteden. Talán épp a legutóbbin. Olyan történetre gondolok, amit alaposan előre megterveztél. Többekkel átbeszélted, még le is írhattad, napok és hetek munkája van benne. Kiutakat, jó megoldásokat kerestél a lehető legnagyobb hasznokkal. Jól akartál kijönni belőle, úgy, mint Isten népe. Szorongatta őt Asszíria, több lehetőség közül választhatott. Nemcsak meg akart maradni, hanem győzni akart és független szeretett volna lenni. Amikor terveket szővünk, a szálakat olykor olyan sűrűre szőjük, hogy mi magunk sem látunk már át rajta. Elszigetelődünk saját történetünk elől, vakká, így bizonytalanná válunk. Nem tudjuk tartani a szálakat és végül egy összevissza gubancolódott történet marad a kezünkbe, ami inkább hasonlít egy útvesztőhöz, mint a világos és egyenes úthoz. Ilyenkor kiálltunk fel. Ilyenkor engedjük le kezünket, belefáradva és elkeseredve történetünkbe. meglátjuk az emberit és vágyódunk az istenire. Az ő megoldásaira, az ő vezetésére, az ő szövetére. Még akkor is rá vágyódunk, ha előtte nem hittük el, hogy igazat mond. Még ha nem is mondtuk őt hazugnak, de mástól és nem tőle vártuk a megoldást. Istenünk lett a saját jövőépítésünk, Istenünk lett a pénz, amivel megpróbáltuk megoldani a helyzetet, istenünk lett az idő, amiben bíztunk, istenünk lett egy okos ember, akinek tanácsára hallgattunk. Mennyi idegen Isten tudja duruzsolni a fülünkbe a rosszabbnál rosszabb, hazugabbnál hazugabb megoldásokt. És bár tudjuk, hogy ez nem annak az Istennek a hangja, akivel az evangéliumban nagyon is emberi, minket ismerő hangon szól hozzánk Jézusban, mégis Egyiptomban keressük a megoldást.
Mai igénk és történeti előzményei is egy leírása annak, hogyan várja az Úr, hogy megszólítsuk. Olyan leírás ez, amiből tanulhatunk. A Biblia azért is remek könyv, mert ha figyelmesen olvassuk, nem kell saját kárunkon tanulnunk. Látjuk egy nép, egy-egy bibliai alak példáján, hogyan érkeznek el, az igazi megoldáshoz. "Bizony megkegyelmes az Úr, ha hozzá kiáltasz." (19.v.)
A mai igében egy konkrét javaslat is érkezik, ki-ki megvizsgálhatja, érdemes-e ezt a javaslatot elfogadni. Isten azt mondja igéjétől elkóricáló népének, hogy van egy út. Egy jó út. Ha ezen a jó úton jársz, megszánnak a bálványok, mert te megszünteted azokat. Ezek a bálványok a rossz tanácsadók, az önzést, széthúzást, háborúskodást, viszályt suttogó tanácsadók. Ezek mind nem származhatnak Istentől, mert ő pont nem ilyen. "Kiszórod a bálványokat, mint valami undokságot, és azt mondod: ki veletek!"
A böjti idő a bálványok kiszórásának ideje. Ilyenkor arra is figyelhetünk, hogy a lélek tisztulását, a nagypénteki halált, húsvéti feltámadás várását bűnbánattal, a bűnbocsánat utáni vággyal és hittel várjuk. A böjtben felismerhetjük azokat az undokságokat, amelyek hamis tanácsadóként repdestek körülöttünk, befészkelték magukat gondolatainkba, elindították furcsaságokat kreáló fantáziánkat és mérgeznek. Isten igéje, szava ma azt tanácsolja nekünk, hogy ha rátértél arra az útra, amelyen kérdezed, ő meghallja és válaszol, tehát beszélgettek, akkor "ne térj le erről az útról se jobbra, se balra." (21.v.) Az imádság eszmecsere is. Gondolataimban elmondom Istennek mindazt, ami bennem van és hagyom, hogy ő gondolataimon keresztül válaszoljon. Ehhez szükségünk van beszédére, amit a Bibliában olvasunk. Ezért áldott az a férfi és áldott az a nő, aki Isten igéjével kel és fekszik. Olvassátok a Bibliát kitartóan és továbbra is alázattal. Isten nem hazudik. "A megtérés és higgadtság segítene rajtatok, a béke és a bizalom erőt adna nektek." (15.v.) - mondja az Úr a felolvasott ige előtti versekben. Mindezt pedig szava, teremtő erővel ható szava teszi lehetővé, ami lebont minden rossz fantáziát, amit bálványaink gerjesztenek bennünk és marad a tiszta beszéd és az egyenes út.
Isten népe ezt az utat kezdi járni, amikor leszámol egyiptomi tervével és hallgat az Isten emberére, Ézsaiásra. Megváltozik az életük és életük körülménye, mert a hatalmas Istenre kezdenek figyelni, aki higgadtságot, békét és bizalmat ajándékoz az őreá hallgatóknak.
Leatare! Örvendjünk, mert Isten elhozta szabadulásotokat, hiszen ti szabadságot örököltetek. Nem úgy szabadít meg minket megkötözöttségeinktől, ahogy mi terveztük, hanem az ő krisztusi eszközeivel, amelynek anyaga, alapja és kezdete a szeretet.
Isten nem hazudik. Tudja mire van szükségünk.
Böjtben is lehet hát örülni. A hozzánk közel lévő igének, Isten szavának. Engedjük, hogy leszámoljon minden más és hamis beszéddel, pletykával, fondorlattal, ami szétdobál és maradjon meg bennünk a hozzánk nagyon közel lévő ige.
Ámen.