Húsvét ünnepe
Szentendre, 2016. március 27.
/Mat 28,6/
EÉK 388, 229, 39, 312, 11, 216, 254, Himnusz
Horváth-Hegyi Olivér
Krisztusban megtalált közösség
Keresztény Gyülekezet, Szeretett Testvéreim az Úrban!
Meg lehet-e ragadni Jézust? Meg lehet-e érteni őt? Húsvét ünnepének egyik alapvető kérdése a feltámadott Jézus és az Atya tettének megismerése. De kinek sikerül ezt felfogni?
Az emberközpontú húsvéti történet képtelen része ott kezdődött, hogy Jézus bűnné lett értünk. Nincsenek kifejezőeszközeink arra, hogyan volt lehetséges ez az emberré lett Istennek, és vajon az Atya miért ezt a megoldást választotta? Jézus Krisztus, mint akit elküld az Atya, eljön a földre és élete utolsó pillanataiban minden borzalmas vétket magára vesz. Hát nem abszurdum? Azon is elcsodálkozik a szülő, ha egy csínytevésnél egyik gyermeke átvállalja magára testvére huncutságát. Jézus a sátán gigantikus művét vállalja, minden megromlott ember jelentéktelen és égbe kiáltó bűnét, a világét, méghozzá egyszerre. Milyen teher nehezedhetett Jézusra a keresztfán! Maga a pokol. Akkora teher lett ez, hogy ő maga lett a bűn, ahogy Pál apostol írja: "Mert azt, aki nem ismert bűnt, bűnné tette értünk." (2Kor 5,21) Tehát a keresztfán olyan Jézus függött, aki maga volt a bűn úgy, hogy ő sohasem vétkezett.
Hitte-e a sátán, akár csak egy pillanatra, hogy Jézust legyőzte? Az bizonyos, hogy Nagypénteken a pokolban nagyobb öröm volt ennek az egyetlen egynek a halálán, mint kilencvenkilenc bűnösén. De Jézuson nem diadalmaskodott a halál fullánkja, és feltámadásával egyszerre győzte le három nagy ellenségét: az ördögöt, a bűnt és a halált. (Luther) Miután ezt megtette, először az asszonyok szembesülhettek az evangéliummal, aztán mindenki, most pedig mi.
A húsvéti történet óta keressük Jézust. Ma kilenc testvérünk keresi őt. találkozni akarnak vele. Mi is azért vagyunk itt, hogy az élő Úrral legyünk, különben miért hozott volna ide a lábunk. Húsvét hajnala óta tudjuk, hogy Jézust nem lehet megtalálni e világ rendje szerint, ahogyan Luther Márton fogalmazza "a földi dolgok lárvájában". Az ő neve már az, hogy "Nincsitt". Fölülemelkedett világunkon és 33 év valóságos emberség után feltámadottként uralkodik ördögön, bűnön, és halálon. Lelke által azonban itt van közöttünk, de ez még fokozható: itt van bennünk. Meg lehet-e ragadni Jézust? Ezen az egyetlen ponton, egyedül hit által, egyedül kegyelemből, egyedül Jézus Krisztust.
Az asszonyok féltek. Félelmetes volt az a hajnal, mert a világtörténelem legkatartikusabb eseménye volt kibontakozóban: Krisztus él és az élő Krisztussal van esély a találkozásra!
A hívő keresztények hasonlóan Krisztushoz már nincsenek itt - legalábbis nem úgy, mint a világ. Nem e világ szerint gondolkodnak, hanem felülemelkedtek azon. Nem gőggel és felsőbbrendűnek, vagy többnek gondolva magunkat, ép ellenkezőleg. A másikért lenni, őt szolgálni, szeretete adva ott, ahol tudom, hogy nincs és talán nem is lesz.
Nincs itt, mégis tapasztaljuk őt a krisztusban hívők közösségében, ott, ahol hitünkkel láthatóvá és hallhatóvá válik. Egymásban kereshetjük és a Feltámadott csodálatos munkáján keresztül a gyülekezetben arca kirajzolódik.
Gyülekezetünk 9 új, láthatóvá vált keresztény konfirmandussal találkozik. 9 új Krisztusarc. A gyülekezet közössége ezért lehet e világban élő, de Krisztusban elrejtett, de hitben megtalált emberek közössége.
Kinek sikerül felfogni? "Aki Krisztusban van, új teremtés az, a régi elmúlt és íme új jött létre." Ennek az újnak, ennek sikerül.
Ámen.