Húsvét ünnepe utáni 3. vasárnap (Jubilate)
Szentendre, 2015. április 26.
/1Móz 1,1-4a. 26-31; 2,1-4a/
EÉK 46, 6, 364, 459, 293

Horváth-Hegyi Olivér
רֵאשִׁיתבְּ (Brésit)

Keresztény Gyülekezet, Szeretett Testvéreim a Krisztusban!

A Biblia első szavai egyediek, sokunk fülének ismerős kedvességgel csengenek. Hittanosaink kívülről idézik a Genezis első mondatát: "Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet."
ץהָאָרֶ וְאֵתהַשָּׁמַיִם אֵת אֱלֹהִים בָּרָא רֵאשִׁיתבְּ [brésit bárá elohim et hasamáim vöet háárec] (1Móz 1,1).

A teremtéstörténet ugyanolyan lázba hozhat bennünket, mint a Szentírás utolsó szavai a Jelenések könyvéből: "Bizony hamar eljövök. Ámen. Jöjj, Uram Jézus! Az Úr Jézus kegyelme legyen mindnyájatokkal."
Λέγει ὁ μαρτυρῶν ταῦτα. ναί, ἔρχομαι ταχύ. Ἀμήν, ἔρχου κύριε Ἰησοῦ. Ἡ χάρις τοῦ κυρίου Ἰησοῦ μετὰ π άντων.
[Legej to mártűron tautá náj erkhomáj tákhű. Ámén erkhu kűrie Jézu. Hé hárisz tu kűriu Jézu metá pántón.] (Jel 22,20-21)

Mindkettő rendkívül izgalmas, sok rejtéllyel, különösen, ha héber és görög nyelven szólaltatjuk meg. Érdemes lenne egyik kedd esti Asztali beszélgetésen alaposan kivesézni a világ keletkezésének bibliai történetét, ahogyan azt nevezni szoktuk, a teremtés hitvallását.

A felolvasott alapigével kapcsolatban Isten három személyéről szeretnék néhány gondolatot megosztani a gyülekezettel.
A minap jegyesoktatáson volt nálam egy szerény, szeretetreméltó ifjú pár. A teremtés koronájáról kezdtem beszélni. Első mondatomnál a kicsit szégyellős leány félrefordult és vőlegényére mosolygott. "Igen, ez te vagy, kedvesem!" - hallottam a belső hangot, ahogy csodálattal rátekintett. A teremtés koronája - folytattam - nem az ember, pláne nem a férfi, hanem a sabbat. A világ, benne az ember megteremtése az utolsó, hetedik napon lett teljessé, ami aztán ünnepnap lett. Moltmann szerint ez a korona. Nekünk ünnepnap vasárnap (EÉK 529). A teremtés napjainál az Atya öröme minden napnyugtakor fel van jegyezve. "És látta Isten, hogy ez jó." Örömmel nézte a sötétséget felváltó szikrázó világosságot, a bolygók keringését, örömmel hallgatta a szél zúgását, örömmel látta a delfinek játékos mozgását, örömöt lelt a gyönyörű, dús növényzetben, örömmel tekintett arra, ahogyan az ember puha, rugalmas és izmos teste gyorsan fut, örült annak, ahogyan gondolkodik, ahogyan szereti Ádám Évát és fordítva.

És látta Isten, hogy van oka az örömre. A hetedik, nyugalom napját épp ezért szenteli meg áldásával. Jubilate, az öröm, az ünnep napja. Az Atyaisten megszentelő áldását csak a nyugalomban lévő, ünnepre kész ember tudja megragadni. Akinek van igazi vasárnapja, az tud örülni Istennel együtt ennek a világnak, életének és hogy Isten Lelke ma is ott lebeg - vagy ahogyan a héber szó még inkább visszaadja: kotlik - a vizek, a föld, az életünk felett.
A bűnbeeséskor azonban ezt a nyugalmunkat elveszítettük. Az első elkövetett bűn óta nyugtalanságban élünk, nem tudunk megszentelődni. Olykor az az érzésem, hogy legtöbb ember legtöbb vasárnapja ezért nincs a helyén és így már a hétköznapok sem.

Múlt vasárnap délután édesapámmal és a két naggyal (gyermekünkkel) sétáltam a Duna parton. Rengeteg ember jött mellettünk, vagy velünk szembe. Megkérdezte tőlem: "Szerinted közülük hányan szentelték meg a mai napot? Szerintem alig. vagy lehet, hogy senki." - jött a válasz.
A templomba nem járó emberek olyan sokszor kioktatnak engem, hogy nem csak templomba lehet Istennel találkozni. A vasárnap az otthoni pihenés és kikapcsolódás napja. Ez mindig egy jó beszélgetés alapja lehet. Válaszomban el szoktam mondani, hogy szerintem ott a legkönnyebb. Vasárnap egy, másfél órát Isten igéjével foglalkozni? Lehet, hogy akad ilyen ember is, Isten éltesse és áldja meg megszentelődését!

Pénteken az ifivel a Tűzszekerek című filmet néztük. Egy skót misszionárius rövidtávfutó a párizsi 1924-es olimpiára készül. Ő a legesélyesebb. Kiderül, hogy az előfutam vasárnap lesz. Végig Isten dicsőségére versenyzett, az olimpiai eredményét is tőle kéri, neki köszöni, nem teheti meg, hogy vasárnap fusson, mert az nem arra van. Becsülöm Nyilas Zoltán pomázi református lelkésztársamat, aki jól focizó fiát minden edzésre és bajnokságra elengedi, de vasárnap nagyfia nem focizik. Ez Isten rendje.

Ha valakivel az Úr napjáról beszélgetek azt is el szoktam mondani, hogy a sátán örömgyilkos. Isten örömét lelte a hat alkotó nap eredményében, amit a gonosz megrontott. Szembeállította Istent és lelkének hordozóját, az embert. Ezt a szembeállást Jézus törte meg. Ő épp a hetedik napon, vasárnap támadt fel, hogy újra elhozza a szív békességét. Jézus el akarja kergetni az örömgyilkost. Ennek egyetlen lehetséges módja volt, hogy meghalt a nyugalmatlanságot okozó bűnökért, legyőzve a halált hozó démonokat. Krisztusban helyre állt a teremtett világ. Illetve helyre állhat. A bűnös embernek nem is lehet igazi öröme Istenben. A hozzánk Jézusban lehajoló Isten adja azt az örömöt, amely Krisztusban és Krisztussal teljes. Ezért ünnepeljük vasárnaponként a feltámadást!

Kedves Testvérek!
Egy tudós elméleti számítást végzett. Kiszámolta, hogy ha a világegyetem anyagát teljesen egyenletesen terítenénk szét a világűrbe, minden köbméterre csak egyetlen atom jutna. Rendezettség nélkül a semmi uralkodik. Micsoda üresség lenne! Mindmáig értetlenül néz a tudomány az atommag és a körülötte lévő elektronok között található semmire.
Isten a vákuumot, a semmit tölti be élettel. Az üresség érzésénél nem sok rosszabb van. Az üresség félelmet kelt. Ezt nem enyhíti az alkohol, a kábítószer, a sex, és más pótszerek, mint a karrier, az előbbre jutás, a vagyon felhalmozása. Ezt az űrt egyedül az űrt betölteni érkező Krisztus tudja.

Legtöbb asszony nem emlékszik milyen nagy fájdalmat jelentett világra hozni egy gyermeket, hanem csak az öröm marad meg. Jézus szerint ugyanígy lesz, ha majd újra eljön. Nem fogunk emlékezni a rosszra, mert minden mértéket meghaladó módon ő akkor teljesíti be tervét. A mennyek országában már nem lesz űr, ott csak a tiszta érték, a makulátlan szépség vár minket.
Addig is Isten Szentlelke, a harmadik Isten személy bátorít, vígasztal, ajándékoz meg minket hittel. Nagy hangsúlyt fektettünk Húsvét hajnala előtti hetekben a felnőtt konfirmandusokkal arra, hogy még hinni sem tudunk magunktól. Isten Lelke ott lebeg feletted? "Kotlósként" engeded, hogy védelmezzen, vigyázzon rád? A mi gyülekezetünk olyan közösség, ami ma ennek örül. Ezért van ma jubilate, az örvendezés nagy ünnepe, ezért ünnepi fehér az oltárterítő, ezért van okod mosolyogni, belső örömre fakadni és egész életeddel őt dicsérni!
Ámen.