Karácsony 2. napja
Szentendre, 2014. december 26.
/Tit 3,4-7/
EÉK 151, 2, 159, 304, 11, Himnusz
Horváth-Hegyi Olivér
Heródes kontra mindenki
Ünneplő Gyülekezet, Szeretett Boldog és Boldogtalan Testvéreim a Krisztusban!
Szeretem a karácsonyi történetet. Bevallom, nagyon jó minden este lefekvés előtt elolvasni a gyerekeknek a színes rajzokkal illusztrált születést. Hívő keresztyén édesapaként, édesanyaként megnyugtató érzés nekünk, hogy ezzel engedjük álomba pilledni gyönyörűségeinket. Talán azért is szeretem, szeretjük, mert a karácsonyi történet teli van boldog emberrel.
Boldogság önti el Máriát, amikor az angyal hírül viszi kiválasztottságát és ezt az ész által fel nem fogható csodát, amiről ő is tudhatott a templomi felolvasásokból, t.i. érkezik majd Isten, aki bűneiből megváltja a világot. "Én vagyok. Nem kapok levegőt! Kinyitom az ablakot. Uram Isten! Én leszek az édesanyja. Miért pont én? Ki vagyok én? Ki leszek én? Valami csodálatos dolog történik velem!" És ismételgethette Jézus nevét. "Jézus, kisfiam, Jézus, Jézus..."
Boldog volt József, amikor egy jókora kő esett le szívéről. "Hála Istennek, Mária mégsem az, akinek gondoltam. Hatalmasat nőtt a szememben! Még egy ilyen asszonyt nem hordott a föld a hátán!"
Boldog volt a fogadós, aki ha egy csekély segítséget, de mégis könnyebbséget adhatott ennek a szerencsétlenül járt fiatal párnak, akik bizony lekésték a szállásfoglalást.
A pásztorok sietve vették magukhoz pásztorbotjukat, és boldog örömmel mentek egészen a betlehemi jászolig, a bölcsek évek óta kémlelték az eget és végre felvirradt rájuk a nagy nap a hosszú út után. A boldog látogatók óriási bizonyosságot adhattak a szülőknek. "Igen, ez Isten, a Magasságos terve. Ez másképp nem így történne velünk! Ennyi angyal, ilyen mozgás, megannyi váratlan vendég!"
Boldogok lehettek az angyalok, akik az univerzum történetének legnagyobb hírét mondhatták el, háromszor is. A mennyei seregek is együtt ünnepelhettek a földiekkel, hiszen ilyet még egyikük sem látott. "A baba és a mama jól vannak!"
Egyetlen boldogtalan emberrel találkozunk. Heródessel. Ő nem csattan ki sem a lelki egészségtől, sem a örömtől, illetve kicsattan, de az bosszúba torkollik. Ő nem akarja Jézust. Ő neki kényelmetlenséget okoz Isten Fia. Útjában áll. Jézus nélkül neki sokkal könnyebb lenne - gondolja. Boldogtalanságában azonnali intézkedése nyomán vérfürdőt rendez Betlehem környékén, de hiába, József, Mária és a gyermek Jézus már Egyiptom biztonságában vannak.
Ezek miatt az örvendező, boldog és a Heródes féle boldogtalan emberek miatt született meg Jézus. Mert eztán mégis csak kiderül, hogy a Heródes féléktől hemzseg a világ.
Ám azt is tudhatjuk, hogy a boldogságos Máriának, örömteli Józsefnek, lelkes pásztoroknak és jókedvű bölcseknek is ugyanolyan megújulásra volt szükségük, mint Heródesnek.
Pál Tituszhoz írt levelében ezt olvastuk: "De amikor megjelent a mi üdvözítő Istenünk jósága és emberszeretete, nem az általunk véghez vitt igaz cselekedetekért, hanem az ő irgalmából üdvözített minket..." (4-5.v.)
Lehettek a pásztorok az üdvtörténet híressé vált szereplői, akik aztán vitték a hírt, lehettek a bölcsek a tudományos életben jártasak körében Isten akadémiai nagykövetei, lehetett a fogadós irgalmas, és vegyük ide Máriát is, aki lehetett "theotokhosz" Istenszülő, vagy József, Isten fia életét megmentő, lehet valaki mélyen hívő, vagy ahogy a köznyelv mondja, vallásos, akár egyházias gondolkodású, bibliás, még lelkész, vagy szerzetes is, maga a funkció, Isten tervébe betöltött szerepe, a magatartás, az életfilozófia, a jóság, nem üdvözít. Egyedül az az emberszeretet, ami Istentől jön Jézuson keresztül.
Bárkik vagyunk, bármilyen feladatot végzünk, az örök élet részesei Jézus miatt és nem a magunk igaz cselekedete miatt leszünk.
A közelmúltban lelkészcsaládként a barátkozás jegyében egy hetet tölthettünk Finnországban testvérgyülekezetünk kedves meghívására. Lappeenrantában és Helsinkiben is nagyszerű játszóterek vannak kiváló érdekes, koordinációt, mozgást fejlesztő játékokkal, amelyek még felnőtteket is elbírnak, rendezettség mindenütt. Sok órát töltöttünk azzal, hogy barátainkkal játszótérről játszótérre vándoroltunk. A 0 fok körüli hideg ellenére gyermekeink téli homokozós élménye, az apró kavics vödörbe szedése és kiöntése, a számtalan csúszás a csúszdán és egyebek igen próbára tettek minket, amikor levetkőzésre került sor. Piszok, sár, por, homok jött ki mindenhonnan. Generál zuhanyzást tartottunk. Ismerős, ugye? Az overálokkal nem birkózott meg a jó kis finn intelligens mosógép.
Az apostol is hasonlókról beszél. Az ember játszadozik. Játszik a tűzzel, egyre nagyobb játszótereket hódít meg magának az elme, a lélek, a psziché, az uralkodás, a világegyetem és sejtbiológia területén, játszótérről játszótérre jár, ahol egyre másra kiderül: mocsok, vér, piszok, rengeteg szenny rakódik rá. Jézus ezt nevezi bűnnek. Ő ezért lett ember. Ezért halt meg.
Egyik reklámban egy gyógyászati kúra így hirdeti magát: "A sejtjeidet is megfürdetjük."
Van egy fürdő. Nagyon kellemes, nem igazán wellness, de valami olyasmi. Biztos többen is jártak már ott, viszonylag könnyen elérhető. Ha valaki ott fürdőt vesz, olyan utána, mintha kicserélték volna! Másképp látja a világot.
Pál ezt az újjászületés fürdőjeként említi, ez a Szentlélek által megújító fürdő. Bűnöket mos le. Az előbb kereszteltük meg (Sarkadi-Szabó) Alíz kistestvérünket. A keresztség az eredendő bűntől szabadít meg. Ő tiszta. Nem marad ilyen, de mondjátok el majd neki, hogy ő a keresztség által teljes tisztaságot nyert Isten előtt, és által.
Karácsony ünnepe az újjászületés kezdete. Jézus eljött értünk szavakkal, irigységgel, furfanggal, csalásokkal, titkolózásokkal, tagadásokkal, indulatokkal besározott és fuldokló emberekért, hogy az újjászületés fürdőjét vehessük. Generál zuhanyzás ez, az életünk mindez zegzugos részéből kikerül a szenny, mert Isten mosógépe gyönyörűvé mossa életünket.
Heródesnek nem kellett az újjászületés. Ő el volt foglalva magával. Két Isten nem fér meg egy csárdában - gondolhatta magában, egyikünknek mennie kell. Jézus zavarta el. Heródes egész életében boldogtalan maradt. Ezzel szemben mindazok, akik hittek Jézusban, jöhettek kemény próbatételek, betegségek, nyomorúság, boldogok voltak. Boldogok, akik hallgatják és megtartják Isten beszédét - mondtuk mai is.
Karácsony ünnepén Isten emberszeretetéért vagyunk együtt. Ez a gyülekezet akkor él és akkor vonzó hitetlen és kereső, régiek és újak számára, ha az újjászületés fürdője, a jézusi mérce és folyamat fontos. Imádkozzuk a Heródesekért, a pásztorokért, bölcsekért, Józsefekért és Máriákért és a karácsonyi evangélium utótörténetének mellékszereplőiért, önmagunkért.
Ámen.