Pünkösd ünnepe
Szentendre, 2014. június 8.
/Apcsel 5,27-32/
EÉK 239, 241, 300, 306, 11, 254, Himnusz
Horváth-Hegyi Olivér
Keresztény Gyülekezet, Konfirmandus Testvéreim a Krisztusban!
Bátorság. Nem csak férfiak imponáló tulajdonsága, hanem minden emberé. Bátorság. A félelem teljes veresége, a külső szorongató körülmények leküzdése. Bátorság. Az eredményesség egyik feltétele, ami olykor kockázatokkal is jár. A bátorság juthat eszünkbe azt a kiélezett helyzetet olvasva, ahol a tizenkét tanítvány - vagy ahogyan a pünkösdi lélekáradás után nevezi őket a Biblia - a tizenkét apostol szembe mer nézni a nagyhatalommal.
Történt ugyanis, hogy a pünkösdi Szentlélek olyan hitet és ezzel együtt bátorságot adott az apostoloknak, élükön Péterrel, hogy attól a pillanattól fogva számtalan történetükben az előbb említett karakán meggyőződésük a valaha általuk tapasztalt legerősebb motivációt adta nekik: "Istennek kell inkább engedelmeskedni, mint az embereknek." (29.v.) Háttérismeretként jó tudunk, hogy fogdába zárták őket, mert Jézusról beszéltek szerte a fővárosba és ez nagyon nem tetszett az akkori vezetésnek, különösen, amikor ezrek és ezrek döntöttek Krisztus mellett.
Gondolták, ha jól rájuk ijesztenek, elnémulnak és a kereszténységet csírájában elfojtják, Jézust pedig néhány év alatt elfelejtik, hiszen minden csoda három napig tart. De nem így történt. Hiába zárták őket börtönbe, ahogyan azt néhány igeverssel előbb láthatjuk, az Úr angyala kiszabadította őket és a templomba mentek tanítanézve i. Hiába tiltották meg nekik, hogy Jézusról szóljanak, lélekjelenlétük nem lankadt és dacolva a veszélyekkel, csak mentek és hirdették az evangéliumot. Hiába verték őket meg keményen, megalázva, innen emberi jogaik semmibevételével, ők örömmel távoztak a verés után és minden nap hittanórákat, konfirmációi előkészítőket, keresztelési megbeszéléseket, újszövetségi bevezetést tartottak az arra nyitott embereknek. Sokaknak. Rengeteg embernek.
Ennek a bátorságnak köszönhető a mi gyülekezetünk is. Ennek a bátorságnak köszönhető, hogy Húsvét hajnalban hat, most pedig tizenhárom kistestvérünk konfirmál, erősödik meg a hitben, hogy ti, a gyülekezet legifjabb felnőttjei ugyanezt a bátorságot kapjátok. Mert ahol a Szentlélek egyszer elkezd működni és lendületbe jön, ott megállíthatatlanul terjed az evangélium, ami Jézus személyéről, a kereszthalálról és a feltámadásról szól bűneink bocsánatára. Akinek az életében a Szentlélek betoppan, ott forradalmi változások történnek. Ahol a Szentlélek munkálkodni kezd, ott életújulás, megtérés, a régi hit felfrissülése történik.
És ezt érezhették az apostolok, innen volt a bátorságuk, ezért nem foglalkoztak az emberi erődemonstrációval, ezért nem engedelmeskedtek a kis és nagy uraknak, csak egyedül és kizárólag Istennek.
Kedves Konfirmandusok! Titeket ilyen veszély most nem fenyeget. Ha kimentek a templomból, vagy kedden iskolába mentek, valószínű nem fognak titeket csúfolni, vagy hátrányosan megkülönböztetni azért, mert Pünkösdkor hitvallást tettetek arról, hogy Jézushoz tartoztok. Ha a Luther-rózsát kitűzitek az ingetekre, nem fogja letépni onnan senki. Nem mutogatnak rátok hogy milyen "lúzerek" vagytok, hogy Szélrózsára mentek és vasárnap délelőtt vagy egy állandó programotok. Ennél sokkal rosszabb a helyzet. Egy falánk korszellemmel kell küzdenetek.
Ez a korszellem, amiben nem sikk egyedül Jézust tartani üdvözítőnek, ahol mindenféle csacska hit szólít meg titeket az ezotériában, ami alattomosan elrabolja az időtöket, lefáraszt benneteket, hogy ne legyen időtök és kedvetek imádkozni, ami az okos telefonon keresztül meg akar bolondítani, ami pimasszá akar tenni szüleitekkel szemben, növeli az egótokat, hogy nektek mindent szabad, és ami le akarja darálni a hiteteket, a Bibliaolvasásotokat, az ifjúsági órára járásotokat hatalmasabb és erősebb, mint gondolnátok. Ereje abban van, hogy láthatatlan. Az apostolok "face to face" (szemtől szembe) álltak Jézus és keresztény hitük ellenségeivel, de ma még inkább embert és hitet próbáló ez a maszatolás, csábítgatás, körmönfont és hitvány támadás. Az ördög ma még jobban akar titeket, mint eddig, jó ha tudjátok, mert ma úgy tűnik elveszített titeket, ráadásul nemsokára az úrvacsora szentségével éltek.
Egyáltalán nem érzi magát jól, hogy ti az ő örök riválisát választottátok, én olyannak ismertem meg őt, aki revansot fog venni és Isten igéjének magvát az útfélre, a sziklás talaj és a gyom közé fújja, nehogy a jó földbe gyökerezzen meg. "Álljatok ellen az ördögnek és elfut tőletek." (Jak 4,7)
Egyben nincs különbség. A Szentlélek ma ugyanúgy működik, mint akkor. Az emberek évezredek óta kapják a Szentlelket, nem te vagy az első és nem is te leszel az utolsó, aki bízik Istenben. Az a vágyam, hogy dédunokáitok elmondhassák majd: "Uram, te voltál hajlékunk nemzedékről nemzedékre." (Zsolt 90,1) Ehhez az apostolokhoz hasonlóan a lélek fegyverzetére van szükségetek, hogy fel tudjátok venni a harcot, ahogy a konfirmációi énekben is fogjátok énekelni: "Erősíts meg hát, fegyverezz fel, ifjúságomnak idején, / Állj mellém, kísért Szentlelkeddel, utamban el ne vesszek én." (EÉK 300,5)
Ez a fegyverzet pedig elsősorban a hitetek, amit soha senki sem vehet el tőletek, ezt jegyezzétek meg! Senki! Ezt csak ti adhatjátok oda, vagy ti adhatjátok fel. A másik fegyveretek, amit már a gyülekezet fog énekelni nektek: "Indulj el Jézusunk kis nyája, / Ne félj, véled megyünk sokan."
Szeretett gyülekezet, akik évtizedek óta bűnbocsánatból éltek és érettek vagytok a hitben! Ők részben ránk néznek. Mi vagyunk az élő példa szemük elő tt, mint szülők, presbiterek, gyülekezet tagjai, lelkész, a család. Ha bennünk látják a Szentlélek munkáját, akkor nekik is könnyebb. Bennünk pedig akkor látják, ha Péter és az apostolok szavaival "engedelmeskedünk Léleknek." (32.v.)
Amikor Pál apostol Isten fegyverzetének felöltéséről ír az efezusbeli gyülekezetnek, ezzel kezdi: "Erősödjetek meg az Úrban és az ő hatalmas erejében." (Ef 6,10) Tegyük e mellé a filippibelieknek írt levél bíztatását, ami minden konfirmandus igéje is lehetne: „A legkisebb kétségem sincs afelől, hogy Isten, aki elkezdte bennetek a jó munkát, el is végzi azt." (Fil 1,6) Isten, aki a hit megtapasztalásáig eljuttat bennünket a Szentlélek által, tovább is fog vinni minket, mert ő elkötelezte magát melletted; "Nem hatalommal és nem erőszakkal, hanem az én Lelkemmel - mondja a Seregek Ura." (Zak4,6) az Útmutató ünnepi igéjében.
Bátorság hát! Mert "Nem a félelem lelkét adta nekünk az Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét." (2Tim 1,7)
Bátorság, amit a pünkösdi Lélek tüze ad nekünk! Bátorság, ami minden akadály leküzdéséhez elvezet bennünket! Bátorság Jézusunk kicsiny nyája!
Ámen.