Ötvened vasárnap
Szentendre, 2014. március 2.
1Móz 13,5-18/
EÉK 331, 4, 337, 312, 11
Horváth-Hegyi Olivér
Keresztény Gyülekezet, Szeretett Testvéreim az Úr Jézus Krisztusban!
Ábrahám meggazdagodott. Tekintélyes vagyonát Isten által kapta. Nagyon befolyásos ember lett ott Keleten, így ezzel a gazdagsággal jó alapot teremtett arra, hogy Isten neki tett ígérete megvalósuljon: utódainak száma annyi lesz, mint égen a csillag és mint tengerparton a homokszem. Mert abban az időben csak annak lehetett sok utódja, akinek sok java volt.
A történetre talán mindannyian emlékszünk hittanóráról, vagy konfirmációról, amely úgy kezdődött, hogy Ábrahám hitt Istennek és vak hittel elindult arra a földre, amelyet megígért neki. A zsidókhoz írt levél Ábrahám bizalmát ecsetelve egészen újszerű üzenetettel lep meg "Mert (Ábrahám) várta azt a várost, amelynek szilárd alapja van, amelynek tervezője és alkotója az Isten." (Zsid 11,10) Isten felépíthet egy vállalkozást, egy céget, egy új közösséget hívő emberek által. Ez történt Ábrahám egész életében attól a naptól kezdve, hogy megszólította őt Isten. Mindenben rá hagyatkozott, a mai történetünk is ennek az egész Bibliából kiemelkedő példája. Ez tehát Ábrahám és Isten kapcsolatának első fontos állomása. Ez Ábrahám első engedelmessége, amelyhez egy ráhagyatkozó bizalom kellett. De jó lenne úgy hinni, mint Ábrahám!
El is ment arra a vidékre, amit az Úr mutatott neki, ám Kánaán földjének délvidékét nagy szárazság sújtotta. Ábrahám zsörtölődhetett volna Istennel? Sokan azt tették volna. Isten ígér neki valamit és egy ínséges helyre vezeti őt. Elég nagy csalódás lehetett. Azonban a pillanatnyi nehézség miatt nem fordul el Istentől. Hányan élnek így! Isten megengedi a nehézségeket, akár anyagilag, vagy egészségünkre nézve, és a jóléti Isten képében hívő ember hamar elfelejti Isten hosszú távú terveit. Ábrahám hite ennél azért jóval erősebb volt, így nem tántorodott meg, nem gondolta, hogy ehagyta volna őt az, akivel személyes kapcsolatban volt, hanem ösztönösen a Nílus partja felé húzódott szép arcú feleségével, Sárával (Száraj). De hogy az egyiptomiak ne bántsák Ábrahámot szépséges felesége miatt, azt kérte Sárától, hogy mindenkinek azt mondja, hogy ő nem a férje, hanem a testvére.
Így került Ábrahám is a fáraó udvarába, ahol a kivételezett és tiszteletben álló szépségű Sára mellett igen-igen jó sora lett, úgyhogy lettek juhai, marhái, szamarai, szolgái és szolgálói, nőstény szamarai és tevéi.
Igen ám, de Egyiptom földjéről visszatérve Ábrahám és unokaöccse, Lót számára már nem volt elegendő legelő, a tekintélyes állomány veszélybe került. Isten adott gazdagságot, anyagi biztonságot, de vajon ad-e hozzá megfelelő körülményt, ad-e ugyanolyan szép éveket, mint Egyiptomban, meg tudja-e tartani Ábrahám Isten ajándékát?
Olyan sok párhuzamot fedezhetünk fel Ábrahám és a mi történetünk között. Isten ad nekünk házastársat, de vajon meg tudjuk-e tartani? Ad nekünk gyermekeket, de vajon meg tudjuk-e tartani? Ad nagy lehetőségeket, de vajon mindvégig velünk is marad?
Ábrahám is tusakodhatott ezekkel a kérdésekkel. Isten ígér neki valamit: földet és utódokat, de ehelyett kap aszályt és egy meddő feleséget.
Történetünk Lóttal folytatódik. Ábrahám meglepően viselkedik. Látja, hogy az állatoknak nincs elég területük, így ketté kell válniuk, hogy fáradsággal megszerzett megélhetésük biztosítva legyen, különben állatok és emberek elhullanak, mert egyszerűen éhenhalnak. Ő az idősebb, ő a főnök, mégis Lót kezébe adja a döntést: ha te balra mész én megyek jobbra, ha te jobbra mész, én megyek balra.
Lót jó üzletember. Érzi, hogy ez nem a megszokott ügymenet, ilyen helyzetekben nem szokás csak úgy helyzetbe hozni a másikat, Ábrahám mégis megteszi. Lót az Éden kertet választja. A Biblia a Paradicsomhoz, az egyiptomi helyzethez hasonlítja Lót területét. Lót Sodoma és Gomorra dúsgazdag legelőit választja, ahol aztán életveszélybe kerül, elrabolják, fogságba viszik, aztán kis híján megölik, végül az üzleti életben alul maradt Ábrahám menti meg vagyonával együtt, hogy a kénköves eső ne vessen véget életének. Az Édenből pokol lesz. Pedig Lótnak jó szimata volt. Lót azt hitte megfogta „Isten lábát”, amiről aztán kiderül, hogy nem is az Istené.
Kedves testvérek! Tanulságos ez a történet, nagyon tanulságos. Ha nem hallgatunk Isten szavára és nem tudjuk hittel fogadni az ő ígéreteit, nem hittel indulunk esetleg az ismeretlen, a bizonytalan, a szegényebb élet, az egyszerűbb lehetőségek felé, de amiről tudjuk, hogy az az ő útja, akkor az Édenünkből könnyen pokol lehet. Nem biztos, hogy azon van áldás, ami e világ értékrendje szerint eredmény, elsimerés, kitüntetés. Nem biztos, hogy neked a kövér legelőn van a helyed. Ki tudja milyen emberekkel kell kávéznod és ebédelned, ki tudja milyen emberek mondogatnak neked ezt-azt, tanítgatnak meg erre-arra, szoktatnak rá valamire, ami Istentől oly távol áll! Ne akarj mást és jobbat, mint amit Isten eltervezett neked. Hidd el, azzal jársz jól. Minden más Sodomává és Gomorrává válhat!
A történet végtelen szimpatikus szereplője, Ábrahám mindeközben nem irígykedik, mert előtte nem kérkedett és nem fuvalkodott fel. Ábrahám szeretete mindent remél, mindent eltűr, mindent hisz, ami Istentől származik. Ezért lehet Ábrahám a hit példaképe. Ezért tanítjuk meg már alsó évfolyamokban ezeket a történeteket Bibliánk elejéről.
Jézus Krisztus is hasonló ígéretet tett nekünk, mint amit Ábrahám kapott Istentől. Csak ami ígéretünk nem Kánaán, a tejjel-mézzel folyó föld, hanem egy távol-közeli ország, az ígéret földje, az örök ország. Jézus ugyanazt a hitet kéri tőlünk, mint amilyen hitre Isten alapozta az Ábrahámmal kötött szövetséget, amit aztán meg-megújított. Minden vasárnap el akarja neked mondani Jézus, hogy maradj meg a hitben. Minden vasárnap emlékeztet, hogy van élet a halál után. Elképzelhető, hogy nem a dúsgazdag legelők, a kövér föld, hanem egy szerényebb élet előzi meg az igéret beteljesedését, a mennyek országát, de sohase bánd! Isten tud adni annyit, ami a te habitusodnak, személyiségednek, tálentumaidnak, tehetségednek, emberi tuljadonságaidnak pont elegendő.
Ábrahám elégedett ember volt. Tudta, hogy mindig lesz annyija, amire szüksége van. Jézus ismer téged annyira, hogy tudja, mi az elég, mi az, ami még nem akadályoz meg abban, hogy elnyerd az örök életet és melyek azok az ajándékok: emberek, anyagi javak, örömök, amelyek nem hogy gátolnak, hanem felé segítenek. Se többet, se kevesebbet ne akarj!
Ámen.