Szentháromság ünnepe utáni 17. vasárnap
Szentendre, 2013. szeptember 22.
/Zof 3,8-9/
EÉK 280, 10, 446, 265, 293

Horváth-Hegyi Olivér

"A szeretet másik arca a harag"

Keresztény Gyülekezet, Szeretett Testvéreim az Úrban!

Úgy tíz évvel ezelőtt a Luther Kiadó könyvesboltjában kezembe került Gery Chapman keresztény lelkigondozó könyve, ami ezt a különös címet viseli: A szeretet másik arca a harag. Belelapoztam és megvettem, mert bár régen azt éreztem, hogy Isten tökéletességéhez hozzá tartozik a Bibliában sokszor emlegetett ítélet és büntetés, valahogy válaszaimat sutának éreztem, amikor erről beszélgettem hívő, vagy hitetlen emberrel. A könyvben elgondolkodtató felismerésekkel találkozhat az olvasó, érdemes forgatni.

Majdnem minden hónapban találkozom valakivel, aki elmondása szerint azért nem jár templomba, mert ott olyan Istenről beszélnek, aki az ő elképzelésébe, istenképébe "nem fér bele." ha Isten jó, akkor miért vannak elviselhetetlenül fájó dolgok a világban? A "jóistenke" becézgetés távol áll attól, aki már egyszer találkozott vele és átélte, milyen ő. A jóistenkés emberek hite nemhogy gyereki, hanem hamis. Isten hatalmas, olyan hatalmas, hogy még haragjában is szeret.

De miért gerjed Isten haragra? Miért lesz dühös választott népére, Izraelre? Mégis, miért lehet jogos, tökéletes és helyénvaló ez a harag? Miért hallunk fenyegető, pusztulást prognosztizáló próféciákat Isten embereinek szájából? Hogyan fér el Isten és az ember szívében a szeretet és a harag? Mit kezdjünk a Bibliában 455 alkalommal olvasható harag szóval, amiből 375 esetben Isten haragjáról van szó? Milyen út vezet odáig, hogy Isten haragjának kiejtésétől ne írtózzunk és ne kapjunk kiütést – ahogyan azt sok keresztény embernél látjuk, – hanem ellenkezőleg: legyünk hálásak érte?

Zofóniás próféta könyvének két igeverse is előhozza belőlünk ezeket a régi-új dilemmákat. "Egybegyűjtöm az országokat és kiöntöm rájuk bosszús haragomat, haragom egész hevét." (8.v.) Zofóniás könyvének kulcsszava az Úr ítéletének napja, amely például Celánói Tamás 13. századi költő Dies irae, dies illa (Ama nap a harag napja) című versét is megihlette, félelmet kelt bennünk, ahelyett, hogy teológiai ügyeskedés nélkül Isten szeretetével találkoznánk.

Mondhatjuk ezt azért, mert Isten két tulajdonságából egyenes úton jutunk el a szeretet másik arcához, a haraghoz és vissza.

Isten szent és szeretet. "Legyetek szentek, mert én szent vagyok – olvassuk Péter levelében (1Pt1,16b) és János levelében pedig szó szerint ott van: "Isten szeretet." (1Jn4,8) Szent, tehát mentes a bűntől, szeretet, tehát legfőbb érzése, ha Istent illetően beszélhetünk érzésekről, hogy szeret. Ebből a két tulajdonságából ered haragja.

Mindez arra vezet bennünket, hogy kiindulásunk az, hogy Isten nem közömbös irántunk, nem is akar nekünk rosszat, vagy vesztünket. Azt látjuk Istennél hogy vágyai között van: Ember! Cselekedd a jót és élvezd annak gyümölcsét!

Népének Mózes 5. könyvében ezt mondja: "Lásd, eléd adtam ma az életet és a jót, de a halált és a rosszat is. Ezért parancsolom neked, hogy szeresd Istenedet, az Urat, járj az ő útjain, tartsd meg parancsolatait, rendelkezéseit és döntéseit..." (5Móz 30,15-16), egyszerűen fogalmazva, válaszd a jót.

Istennél jobban senki sem ismeri a rossz pusztítását, az ördög kártékony hatását, a bűn rombolását, ezért aztán ha azt látja, hogy vétkezünk, haragra gerjed. Ez a féltő szeretet. Ezért hangzik az úrvacsorai liturgiában a bűnvalló részben a sokszor félreértett mondatrész: "Féltőn szerető Isten vagyok, aki megbüntetem az atyák bűneit harmad és negyedíziglen." Hargja szentségéből és szeretéből fakad. Az a célja, hogy építő tettekre sarkalljon bennünket.

A szólás mondás Zofóniás könyvében írtakkal is rokonságot mutat: "A felhős ég csak egy kiadós vihartól tisztul meg." (A szél dühe c. film).

Múlt heti igehirdertésben hallhatta a gyülekezet Jézus kemény szavait a farizeusok és írástudók ellen, akik vallásgyakorlata kiakasztó és álságos volt. Jézus elítélte őket, nyílván nem azért, hogy végérvényesen őálcát törjön felettük, hanem, hogy változásra sarkallja őket.

Zofóniás könyvében is "csupán" annyi történik hogy kilátásba helyezi az erkölcsi bűnökben élő, kevély, idegen istenekben hívő Izrael jövőjét, amennyiben meg nem térnek.

Ha valaki szeret téged és a szakadék felé rohansz, akkor megpróbál megállítani. Isten haragja is ilyen fékerő.

Egy bölcsisnél, vagy óvodásnál ez általában működik: "Ha letéped a virágot, nagyon haragudni fogok!" A sebész életet ment, ha metszőkésével kivágja azt a részt, ami az egész testet veszélyezteti. A dorgálás, minél nagyobb baj van, annál hangosabb, erőteljesebb, hogy elkerülhető legyen a tragédia.

Isten haragja és büntetésének kilátásba helyezése szeretetének jele. Számos esetben találkozunk ezzel az Ó-és Újszövetségben. Jónásnak Ninive lakói felé volt ítéletes mondanivalója. Amint bűnbánatot tartottak és megtértek, Isten –olvassuk a könyben - még azt is megbánta, hogy veszedelembe akarta őket dönteni és nem tette meg. Ez volt a célja. Nem megtenni azt, ami neki is szomorúság. Elfenekelni, megbüntetni egy gyermeket, olykor a szülőnek a legnehezebb. Jeremisának azt kell továbbítani a népnek, hogy "Térjetek meg, akkor nem haragszom rátok!" (Jer 3,12kk) Amikor Izrael nem hallgatott prófétára, isten újabb és újab csapásokat enged meg, csakhogy észhez térjenek. Ez az ítélete. Minden eszközével vissza akarja fordítani az embert magához és ettől Istent nem lehet eltántorítani, így szeretetének másik arca a harag.

Ilyen eszköze volt Jézus. Egyszülött fiát használta fel arra, hogy megmentse ezt a világot. Oly’ nagyon gyűlölte a bűnt, hogy Fiát is feláldozta. Kegyelem, ha ezt a mondatot értjük! Hogy ne lenne haragos, dühös Isten, ha a számára legdrágábbra és egyetlen megoldására mondjuk azt, hogy: majd később. Meg hogy: ez kétezer éves etika, ma már más világot élünk, Jézus lemeze lejárt. És: Én csak a Biblia válogatott írásait olvasom, csak a szépeket.

Szerdától egy 10 alkalmas sorozatot indítunk Kereszt kérdések címmel, ahol a Biblia és a posztmodern ember között szertnénk hidat építeni. nehezen értjük a bibliát, tudásunkban sok a hézag, a félreértés, ami az örök életünket veszélyezteti.

Viktor Hugó így ír: "A világ legnagyobb boldogsága, ha bizonyosak lehetünk afelől, hogy szeretnek bennünket."

Zofóniás prófáciája bizonyosság Isten szeretetétől. Elmondja, hogy közeleg a harag napja, ama nap, amikor minden elég és csak az marad meg, ami Isten szemében érték. Ha ezt nem mondaná el nekünk Isten jogos lenne felháborodásunk s az igazságtalanság emlegetése. Azonban a kereszténység amióta eszét tudja, ezt hirdeti. Mert Jézus is ezt hirdette, s miért mondanánk mást, kevesebbet, szebbet, elfogadhatóbban, mint maga isten Fia, aki igazán képben volt. A szeretet másik arca a harag. Isten haragjának az ő kegyelme vethet véget.
Ámen.