Böjt 2. vasárnapja, Reminiscere
Szentendre, 2013. február 24.
/Ézs 42,1-4/
EÉK 81, 4, 198, 311, 12
Horváth-Hegyi Olivér
A szerethető nádszál
Keresztény Gyülekezet, Szeretett Testvéreim az Úrban!
"Gondolj Uram irgalmadra és kegyelmedre, melyek öröktől fogva vannak." (Zsolt 25,6) Hogy milyen jó ebbe a zsoltárversbe kapaszkodni, azt csak az tudja, aki már érzte magát úgy, mint a kánaáni asszony. Kétségbeesve.
Az édesanyai szív bele akar halni a fájdalomba. Gyermeke ki van szolgáltatva a gonosz lélelnek, amely kíméletlenül gyötri. A szülő szeme fénye esélytelen a küzdelemre, borzasztó hatalom kerítette fogságába, maga az ördög. Ez az asszony kiáltozik, rimánkodik, ugyan hallják és látják ezt a tanítványok, de nem tesznek semmit. Kezd kényelmetlenné és vállalhatatlanná válni a helyzet, cikis is az egész, mert Jézus nem válaszol neki egy szót sem. Az asszony azonban a kemény elutasítás ellenére kitart. Leborul és a "Gondolj Uram irgalmadra és kegyelmedre!" gondolatában, mintegy utolsó próbálkozásként elhagyja száját a térden elrebegett könyörgés: "Uram, segíts rajtam!" (Mt 15,25b). Ez az ő utolsó szalmaszála.
Máté evangéliumában azt olvassuk, hogy az asszony kitartó és lehetetlent nem ismerő hitére tekint Jézus és bár nem abból a népből való, akikhez a Megváltó eredetileg eljött, ("Nem jó elvenni a gyermekek kenyerét és odadobni a kutyáknak." 26.v) mégis meggyógyítja a lányát.
"A megrepedt nádszálat nem töri össze, a füstölgő mécses nem oltja el." (Ézs 42,3)
Ézsaiás próféta századokkal Isten Fiának érkezése előtt elmondja, hogy ilyen lesz a Megváltó. Az Úr szolgája közel sem harsány, lármás, nagyszájú, a celebek népszerűségre éhes igényével berobbanó, a falkavezér előre törő dominanciájával uralkodó emberisten lesz - közli a próféta -, hanem szelíd, megszólítható, emberszerető és szabadító. Olyan valaki, akihez bátran odamehet egy szolgája gyógyulásáért aggódó katonaember, a százados; olyan, aki mellett biztonságban érezheti magát egy megkövezéstől joggal tartó házasságtörő asszony; és olyan valaki, aki természetesen lép a fügefán kuporgó, görcsökkel teli vámszedőhöz, Zákeushoz; vagy aki nem mond le a tengeren járni nem tudó, kakasszóra háromszor tagadó, hitében csúfosan elbukó Péterről, sőt, rábízza Isten földi közösségét, az egyházat.
Az előbb említett bibliai példák nádszálvékony és már megtört életek, füstölgő mécsesek, amelyben kevéske olaj maradt és már pislákolni sincs erejük. Nem töri össze, nem oltja el.
Nekem ismerős életképek. Bőven találok hasonlót saját élettörténetemben. Amikor megrepedt nádszál voltam. Gondolom te is voltál már ez. A "már semmire sem vagyok jó" érzéssel küzdő, az emberek lemondását és legyintését elszenvedő élethelyzetben.
A nyugdíjas kör keddi alkalmán Weöres Sándor Öregek című gyönyörű korai versét olvasgattuk Hella otthonában, amelyhez mindenki hozzáfűzhette gondolatát. Az egyik strófa így hangzik: "tán fáj, ha érzik, / hogy e két kézre, / dolgos kezekre, / áldó kezekre / senkinek sincsen szüksége többé."
A száz éve született költő 16 évesen így látta öregjeit. Az őket követő nemzedékeket figyelmezteti: ne hagyjátok az öregeket elfeledni! Becsüljétek meg őket, még ha megrepedt nádszálak, vagy füstölgő mécsesek is! Egy gyülekezet életében ők a hátterek. Egy fiatal gyülekezet bölcsője, ami tart, aminek van melegsége, ami ringat, amelyben szeretve vagyunk, amiben nevelkedni lehet. Nem csak múltjukkal és az évtizedek alatt kialakult hagyományaikkal, hanem imádságaikkal, hűségükkel, sok-sok tapasztalatukkal hajladoznak körülöttünk. Vigyázzunk rájuk és szeressük őket!
Jézus nem tett különbséget kicsi és nagy, idős és gyermek, férfi és nő között. Előtte mindenki egyenlő, mert Isten olyan lélekkel ajándékozta meg őt, ahol sem a társadalmi, sem a gazdasági, sem a szokások törvénye nem írja felül a szeretet törvényét. Ezzel a szeretet törvényével szerez érvényt a földön. Onnantól az ő játékszabályai érvényesek. A kegyelem és irgalmasság gondolata, a kicsi és gyenge felkarolása, az erőtlen mellé állás törvénye. Hol vagyunk ettől? Hány megrepedt nádszálat törünk ketté és hány füstölgő mécsest oltunk ki szeretetlenségünkkel, mulasztásunkkal és figyelmetlenségünkkel. Böjt ennek a felismerésnek az ideje.
Jézushoz oda lehet menni és lehet neki azt mondani: "Uram, segíts rajtam!"
Eszembe jut az a fiatal nő, aki a héten emailjében írta, hogy volt egy szörnyű álma, még ébredés után is potyogtak belül a könnyei. Álmában valaki, akire nem jellemző nagyon megbántotta, végtelenül és visszavonhatatlanul elszomorította őt úgy, hogy sírva, futva kellett kimennie az ajtón. Nem értette az álmot és tőlem kért segítséget.Válaszomban azt írtam, amiről múlt héten Jób történetével kapcsolatban prédikáltam, hogy ne csodálkozzunk azon, hogy a böjtben a kísértő a szokásosnál jobban kísért. El akar marni minket Istentől és telirakja a fejünket és a szívünket mindenféle félelemmel, vélt teherrel. "Álljatok ellene az ördögnek és elfut tőletek." (Jak 4,7) Kedves Testvérem! Nem neked kell futni!
Böjtben nem mi menekülünk a rossz elől, hanem olyan közel kell érezni magunkat Jézushoz, hogy a rossz hanyatt-homlok meneküljön tőlünk. Ennek a fiatal nőnek is meg kell értenie, hogy bár valami miatt szorong és kerülgeti a rossz érzés, de Isten az álmok és az érzéseink felett is Úr, nem hagyja, hogy a nádszál érzékenységű kapcsolataink derékba törjenek. Érintése gyógyít. Ő szavával érint meg minket.
Ha egy miniszterelnök évértékelő beszédben milliókat tud buzdítani és a reményt, a kiutat megfogalmazva családokat és dolgozni akaró embereket bíztatni, mennyivel inkább tud Isten igéje vigasztalni és bátorítani!
Jézus azért jött, hogy tudassa velünk: nem vagytok egyedül. Itt vagyok mellettetek, nem feledkeztem meg rólatok.
A Roszik Gábor evangélikus lelkésztestvérem által vezetett Magyar Testvéri Börtöntársaság logója egy derekában meghajló nádszál. A bűnös ember helyzete és reménysége fogalmazódik meg ebben, s ha még azt is hozzátesszük, hogy a börtönmisszió a fogvatartottak himnuszának az "Atyám két kezedben, csak ott lakhatom, / biztonságot csak tőled kapok" kezdetű ifjúsági énekünket választották, mindent elmondtunk.
Isten úgy szeret minket, mint jó szülő a rossz gyermekét. "Ez az én szolgám, akit támogatok, az én választottam, akiben gyönyörködöm." (1.v.) - mondja az Úr. Jézust választotta ki arra, hogy ezt megmutassa. Ne csüggedj hát, van aki bízik benned. Istennek hívják. Szerethető nádszál vagy!
Ámen.