Vízkereszt
Szentendre, 2012. január 6. 18:00
Ézs 42, 5-7
EÉK 185,1 186, 187, 293
Horváth-Hegyi Olivér
Keresztény Gyülekezet, Szeretett Testvéreim az Úrban!
Az év első napjait a bakonybéli Szent Mauriciusz Monostorban tölthettük bencés barátaink körében. Év elején jól jön a feltöltődés, hasznos nem csak beszélni arról, hogy Istennel kezdjük az évet, hanem azt a lelkészcsalád meg is élheti. Naponként ötször mentünk be a sok száz éves boltívek közé és ültünk be a stallumokba, hogy röpke fél órán át igét hallgassunk, imádkozzunk és zsoltárokat énekeljünk. Nem tűnt soknak, napközben Isten feledhetetlenné vált.
"Én az Úr ... fogom a kezedet." Ézs 42,6
Ma délelőtt SMS-t kaptam: "Kedves Olivér, érdeklődni szeretnék, hogy lesz-e ma este vízkereszti istentisztelet?" Megörültem ennek a kérdésnek. Szép az az ember, aki Isten felé vágyakozik. A hétközi istentiszteletek szinte ismeretlenek a protestáns hagyományban. Luther idejében felváltotta azokat az esti családi áhítat, talán épp a szerzetesi idejéből mentette át ezt a jó szokást, hogy a keresztény ember hitgyakorlatából ne tűnjön el a "mindennapi kenyér." Isten is ír néha SMS-t: "Kedves Gyermek, érdeklődni szeretnék, hogy lesz-e ma este családi áhítatotok?
"Én az Úr ... fogom a kezedet." Ézs 42,6
A minap beszélgettem valakivel. Sok kuszaság van az életében. Elakadt. Önmagába gabalyodott. Mondtam neki, nem tehetsz arról, hogy a Sátán sokféleképpen megzavar és beköltözött a fejedbe, de neked kell helyet adnod életed házikójában Jézusnak. Ő tudja kitessékelni a démonokat, azok sem maguktól, sem a te parancsodra nem fognak onnan elmenni, mert sötét alakok. A sötétség urai csak sötétséget teremtenek. A költőnő is felismerte az igazságot: "Lámpa van a szíved közepében, / Attól fénylik minden porcikád." (Nemes Nagy Ágnes: Lámpa)
"Én az Úr ... fogom a kezedet." Ézs 42,6
Vízkereszt ünnepén azért ünneplünk, mert Epifánia Domini: Isten megjelent a világban. Hármas ünnepünkön megemlékezünk a napkeleti bölcsekről, a látogatókról, Jézus megkeresztelkedésének égi hangjáról: "Ez az én szeretett fiam, akiben gyönyörködöm, reá hallgassatok" és az első csodáról, a kánai mennyegzőről, amikor első ízben válik világossá az emberek előtt, hogy Jézus isteni erő birtokosa, mert Isten. Isten azóta kézzel foghatóan van jelen közöttünk.
"Én az Úr ... fogom a kezedet." Ézs 42,6
Ézsaiás próféta nem kertel igéjében. Bátran leírja, hogy a választott nép nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, nem végezte jól szolgai feladatát, amely az engedelmesség és a hűség lett volna, ezért Isten úgy döntött, hogy nem egy nép, hanem egyetlen egy ember lesz, akin keresztül megmutatja hatalmát. Egyetlen egy ember, aki szelíd és mindent úgy tesz, ahogyan azt az Atya kéri tőle. Szeretetük és ragaszkodásuk kölcsönös lesz és az Úr fogja majd a kezét.
Az Újszövetség felől nézve már tudjuk, hogy a hatszáz évvel Jézus megjelenése előtti prófécia beteljesedett. Ezeket az igéket olvassuk karácsonyonként. Mi már tudjuk, kire gondoljunk, amikor a liturgia kezdő zsoltárában halljuk: "Íme eljött az Úr, akit ti kerestek." Zsolt 72
"Én az Úr ... fogom a kezedet." Ézs 42,6
Isten Jézusban megfogta a kezed.
Dsida Jenő őszintén tárulkozik ki: "Jó Uram, aki egyként letekintesz / bogárra, hegyre, völgyre, / virágra, főre, szétmálló göröngyre - / te tudod jól, hogy nem vagyok gonosz / csak nagyon-nagyon gyönge." (Dsida Jenő: A gyöngék imája)
Gyönge volt Izrael a babiloni fogság idején, gyöngének bizonyult hitében, amikor a pogány világ csábereje nagyobb volt a láthatatlan Istennél és elfordult tőle.
A 2012-es év igéje még néhányszor el fog hangozni év elején, hogy akkor is eszünkbe jusson, amikor nincsen nálunk az Útmutató, de bajban vagyunk. Jézus Krisztus mondja: "Elég néked az én kegyelmem, mert az én erőm, erőtlenség által ér célhoz." 2Kor 12, 9a
"Én az Úr ... fogom a kezedet." Ézs 42,6
Diakonissza költőnk, Túrmezei Erzsébet Ahol ránk Jézus vár versében Jézus vízkereszti jelenéséről beszél, aki bárhol is legyünk, bármilyen sűrű is a napunk, bármennyire teli van a naptárunk, bármilyen elfoglalt az elménk ő lát bennünket, szemlélve néz és időt ad nekünk, míg észrevesszük, versét mégis ezzel a két sorral fejezi be: "Mindenütt, mindig vár, de százszorosan vár ránk – a csendben."
"Én az Úr ... fogom a kezedet." Ézs 42,6
Istennek van egy különös törekvése. Általad is meg akar jelenni a világban. Te vagy az egyik arca én a másik arca, ő pedig a harmadik arca... A családod akkor lábal ki a közönyösségből, akkor tud kitörti az érzelemmentes eleféntcsonttoronyból és tudja kimutatni szertetét, a nemzettünk akkor teszi meg előre az első lépéseket előre, vagy kifelé ebből a kátyúból, ha Krisztus általatok megjelnik a négy falatok között, az utcátokban; akkor, amikor a munkatársaiddal beszélgetsz, vagy épp mikor egy sört iszol az egyik barátoddal.
"Én az Úr ... fogom a kezedet." Ézs 42,6
Vedd elő a kezed. Vedd ki a zsebedből. Engedd el azt, amibe görcsösen kapaszkodsz. Tedd le, amitől eddig vártad megoldásaidat és fogd meg az Isten kezét. Tudod mit jelent ez? Ha Isten kezét megfogod, vezetni fog téged.
Ámen.