Szentháromság ünnepe utáni 19. vasárnap
Szentendre, 2010. október 10.
/Mt 12, 9-14/
EÉK 269, 9, 413, 328, 293

Horváth-Hegyi Olivér

Keresztény Gyülekezet, Szeretett Testvéreim az Úrban!

Jézus világ életében emberpárti volt. Tulajdonképpen semmi más nem számított neki, csak a szeretnivaló, Isten képmását magán hordozó nő és férfi, gyermek és öreg. A földre látogató Jézusnak az ember volt a mindene. Rajongásig szerette őket, különösen a szerencsétleneket. Nyílvánvalóan tudjuk, hogy nem maradt ránk az összes embersorsot fordító csodatétele, azonban amelyeket olvasunk, azok elképesztőek.

Az evangéliumokban található több tucat gyógyításból a sorvadt kezű, vagy ahogyan az eredeti szüvegben találjuk, a száraz kezű ember meggyógyítása sem marad el a többitől. Képtelenség akár csak belegondolni abba, hogy egy csökevényes végtag hogyan tud egyik pillanatról a másikra egészséges lenni sebészeti-plasztikai műtét nélkül.
Bizonyára a megrökönyödött szemtanúkból vagy előbb-utóbb hívő Jézus követők lettek, vagy totálisan a magát Isten Fiának valló ellene fordultak. Semlegesnek maradni nemigen lehetett.
A sorvadt kezű ellenségei, a zsidó vezetők szeme láttára a munkavégzés tiltásának napján, szombaton történtek megosztották a sokaságot. Tulajdonképpen a hívő keresztény ember nem sok mindent tud ezzel kezdeni. Jézus személye ma is megosztó. Nem belőle; ez bizony belőlünk, emberekből fakad. Nem ő a kezdeményezője ennek a két, vagy három táborra szakadásnak. Az őt igenlők, a tagadók és a neutrális közönyösök eltávolodásának. Emberhiba okozta tragédia ez. Az okok bennünk vannak. A bűneinkeben az ördög általi elcsábíthatóságunkban, az anyagiasságunkban, az önteltségünkben, a kétkedésünkben, az okoskodásunkban.

Szombaton munkát végezni végzetes hiba volt - mondják a ma is a zsidók. Megmondatott, hogy ne végezz munkát a pihenő napon. Istenednek, az Úrnak szenteld azt! Igaz. Szoktunk is prédikálni arról, hogy vasárnap Isten rendje a vele töltött idő. Nem miatta. Miattunk. Állj meg! Állj le és menj közösségbe családoddal együtt! Menj olyan helyre, ahol tisztán hirdetik az igét. És ez így van jól.

Visszatérve történetünkre Jézustól távol állt a polgárpukkasztás. Nem az oltár előtti felolvasásban hallott törvényt szegni jött, hanem a törvényt betölteni. Szeresd az Urat, Istenedet és embertársaidat. Mivel az emberek tulajdonképpen elfelejtették, hogyan kell szeretni, eljött, hogy megmutassa. Ez a törvény betöltése.
A sorvadt kezű életében is ezt a szeretetet mutatta meg. Először visszaadja számára az egészséget, ami azt hiszem mindannyiunknál a legfontosabb. Néhány hete egészen halkan valaki azt mondta nekem a templomajtóban, hogy Lelkész úr! Kívánjon nekem erőt, egészséget! Nehezen viseljük az erőtenséget és a betegséget.
Másodsorban Jézus lehetővé tette számára, hogy dolgozhasson. Kenyeret adott a kezébe.

Végül ez a normális éltetet élni kezdő egészséges, munkaképes ember önbecsülése is visszaállhatott. Milyen megalázó lehetett a szánakozó tekinteteket szemlélni! Hátrányos helyzete kizárta őt a közösségekből, barátságokból, hiszen nyomorúságában Isten büntetését vélték felfedezni, a fizikai munkából, talán még a megházasodás lehetőségéből is.
Emberünk két kezével és két lábával munkába tudott állni és Jézus segítségével a krízise véget ért. Gyógyult kéz, gyógyult lélek, gyógyult személyiség, gyógyult élet. Micsoda csoda! Az igazi újrakezdés csodája.

Ha körülnézünk, félelmetes, de azt tapasztaljuk, hogy rengeteg a sorvadásos beteg. Elég kimenni az utcára, elmenni egy iskolába, bekukkantani egy irodaházba. Sorvadnak. Szenvednek és sorvadnak. Sorvad a szellemi teljesítményük, sorvad az emberségük, sorvad az empátiájuk, a toleranciájuk, a szeretetük, sorvad a szókincsük, sorvad a közösség iránti igényük, sorvad a biztonságuk, a jókedvük, az életkedvük, mert sorvad a lelkük. Gyógyulásra, gyógyítóra váró emberek tömege.

Magyarországon 40-50% a szegénységben élők száma. Szegényen, összehúzva a nadrágszíjjat is lehetnek családok boldogok, de nem azok. Ebből fakad a veszekedések döntő többsége. Nincs pénz, kevés a pénz. Keserves munkanélkülinek lenni, az érzés, hogy senkinek sem kellek. Sok sírás gyökere ez.
A másik rétegnél van nagy haszon, bármit megengedhetek magamnak hangulat, de nincs gyermek, nincs feleség, nincs férj, nincs család, ha van, akkor többnyire jólétben sérülten, magányosan, megcsalva, munkamániában, vagy ahogyan az angol fején találta a szöget: workoholic-ban szenvedő szülők között elveszetten, túlpörgetett életvitel közé szédülten.

Sorvadásos betegek, mind. Ki segít rajtuk? Ki szánja meg őket? Ki veszi észre sorvadásukat, fájdalmukat, tehetetlenségüket, butaságukat, vakságukat? Pszichológus? Az alkohol? Céges csapatépítő és személyiség fejlesztő tréningek? Ezoterikus gyógymódok? Mediátorok? Gyógyszerek? A sors? Egy újabb másodállás? A hitel? A bankok? Igen, ezek gyorsan megtalálják az anyagi világban élő sorvadtak tömegét.
Jézus odalépett a sorvadkezű emberhez, megszánta őt és kockáztatva saját testi épségét, a törvényeskedők bosszúját, szombaton meggyógyította. Jézus bevállalja az ilyen embereket. Minden sorvadásos nyavajával oda lehet menni hozzá, de sokszor ő veszi észre a bennünk lévő sorvadást. ismeri hiányainkat, többletünket, ismeri gyengeségünket, tűrőképességünket, kétségbeesettségünket.

A tegnapi gyülekezeti kiránduláson láthattuk Dobogókő alatt és felett a csodálatos mohával borított Zsivány-sziklákat és a Thirring-sziklákat. Évmilliók óta szilárd sziklatömbök ágaskodnak az ég felé, mostmár erdőbe rejtetten; szemetgyönyörködtető, alázatra tanító, biztonságot és nyugalmat sugárzó kőhatalmasságok.
Ilyenné akar tenni benünket Jézus. Ilyenné tette a sorvadt kezűt. Sziklaszilárddá. Sorvadást gyógyító kezével megérintette őt és aggodalmait, kicsinyhitüségét, örömtelenségét, önbizalom hiányát egyszerre kivette az életéből. Akivel ez megtörtént tudja, mit jelent ez. Vannak, akik anyagiaktól, előléptetéstől, elismertségtől, hírnévtől függetlenül teszik a dolgukat, mert számukra nem ezek adják életük alapját, hanem Jézus. Jézusban bíznak, a jézusi szeretetet kapatoztatják, jézusi lelkülettel végzik azt, ami rájuk van bízva, tekintetük is jézusi.

Tegnap a Thirring-szikla tövében hallhattuk, hogy ha hirtelen nyári zivatar, hatalmas szél kerekedik, bártan állhatunk a szikla tövében. Minden vihartól megvéd.
A Krisztusba rejtett, sorvad életből, sorvad lélekből meggyógyult ember ilyen oltalmat adó szikla lehet. És ömölhet a zápor és jöhetnek az árvizek és feltámadhatnak a szelek, az az élet nem borul meg, nem borul fel, nem omlik össze, haenm erős várként áll.

Nem ismerjük a meggyógyult beteg további sorsát. De elképzelhetetlen, hogy a jézusi gyógyítás után ne változott volna meg!
Jézus mellett, lelkünk gyógyulásával mi is újra megtaláljuk helyünket, visszakapjuk önbecsülésünket, új értelmet nyer létezésünk, kimozdíthatatlan és sziklaszilárdak leszünk. Vagyunk! Ugye vagyunk?

Ámen.