Húsvét ünnepe utáni 4. vasárnap, Cantate
Szentendre, 2010. május 2. 10:00
/Zsolt 96/
Horváth-Hegyi Olivér
Keresztény Gyülekezet, Szeretett Testvérem az Úrban!
Jó dolog együtt énekelni. Hallani a többiek énekét, hagyni magunkat, hogy vezessen a harmónium és reméljük nem olyan sokára az orgona hangja, vagy egyszerűen figyelni egy kézre, ami pontosan megmutatja minden szólamnak, mikor induljon és hová érkezzen. Kodály Zoltán arra a kérdésre, hogy mikor kezdjen el a kisgyermek éneket tanulni azt válaszolta, hogy kilenc hónappal a születése előtt, a Biblia pedig azt mondja el nekünk, hogy meddig énekeljünk: "És láttam valami üvegtenger félét ... és énekelték a Bárány (Jézus) énekét," tehát a válasz: örökkön örökké.
Cantate, az éneklés vasárnapján, amikor egyházunk megfogalmazza istentiszteleteink nagyon egyszerű és mindannyiunk számára megszokott részét, a közös éneklés örömének üzenetét, erre az énekre, erre a dicsőítésre figyelhetünk.
Az igehirdetési alapige, a 96. zsoltár válogatott írás. Dávid nem a Zsoltárok könyvének írta az Isten dicséretéről szóló sorokat, hanem arra az alkalomra, amikor a választott nép elhelyezte a szövetség ládáját a szent sátorba. Olyan nagyon átjárta a szívét az ünnepi alkalom, hogy írt egy éneket.
Kortörténeti háttérismeretként érdemes tudnunk, hogy a szövetség ládája Isten jelenlétét jelképezi. A későbbi leírásokból látjuk, hogy ennek a ládának a helye a szentek szentjében volt, ami az istenfélő ember számára a legtiszteletreméltóbb hely volt, amit emberkéz alkotott. Ez volt a templom közepén, e köré épült minden más helység, csarnok és udvar.
Ezután jött a szentély, ami tulajdonképpen az Isten és ember találkozásának helye volt, majd a pitvar, ahol a nép lehetett. A szentek szentjéből jövő Isten-jelenlét átsugárzott a szentélyben lévőkre, amit a pitvarban ülők láthattak.
Valahogy mi is így vagyunk felépítve. Szívünk közepén Jézus foglal helyet, aki szeretetét átsugározza ránk, amit a külvilág, a többi ember megláthat rajtunk. Ha a szívünk közepén trónoló Jézusnak énekelünk, mert dicsérjük és áldjuk mindazért a jóért, amit velünk tett, vagy tesz, ezt az éneket a többi ember is meghallja, s ha szépen énekelünk, sokan bekapcsolódhatnak ebbe az énekbe, amit lehet, hogy most még egy kicsit hamiskásan éneklünk, de az üvegtenger mellett - Isten igéje szerint - kristálytiszta lesz a hangunk.
Mondok egy példát. Bő fél évvel ezelőtt egy édesanya a kislányával babaúszársa készült a Vizesnyolcasba. Esős, borongós, szeles, hideg őszi nap volt, ennek dacára úgy döntöttek, hogy elindulnak, legfeljebb visszafordulnak. Amikor megérkeztek, az édesanya nem csodálkozott azon, hogy csupán egy baba-mama páros van a medencében. Beszélgetni kezdtek, aminek során többek között megállapították, milyen fontos, hogy már kisgyermek korban közösségbe legyenek a picik. Hát ez az anyuka történetesen az evangélikus baba-mama kör oszlopos tagja volt, így felvetetette ennek a lehetőségét, meghívta a kedves ismertlent. Aztán elbúcsúztak. Néhány hét múlva megjelent a mama kislányával együtt, azóta közöttünk vannak.
Valaki énekelt egy éneket, ami tetszett a külső pitvarban ülőnek, aki bejött a szentélybe és imádkozunk azért, hogy a szentek szentjéből jövő világosság őt is elérje.
A keresztény hívő ember Isten-dicsérete meglátszik arcán. Ha istentiszteletről hazamész, vagy Bibliát olvasol, vagy lelkigondozói beszélgetésen voltál, meglátják-e a többiek, hogy ez az ember világosságot hozott? Az ördög nem akarja, hogy örömöd látható legyen. Sok bajt, bánatot okoz, hogy távol tartson a Szent közelében tapasztalható boldogságtól.
A szentély a lelked, az érzelemvilágod, az akaratod. Ha Jézus benned lakik, az egész gondolkodásod más. Másképp látod a szörnyűségeket, máshogy viseled a gyászt, másképp hat rád a világ gonoszsága, félelmeidet helyén tudod kezelni, konfliktusaid egyre ritkábbak lesznek, ha eddig nem lettél volna, most elégedett leszel magaddal, olyan dolgokat teszel, amit azelőtt soha nem tettél volna meg. A szentek szentjéből világosság ragyog, erő árad, élet illata terjeng. Kérdés, hogy a pitvart, külső életedet is formálja a belsőd? Az, aki nem kívülről próbálja megváltoztatni magát, hanem belülről engedi, hogy Jézus változtasson rajta, egyszerűen szép. Kívülről látszódhatsz nyudodtnak, kiegyensúlyozottnak, még boldognak is, de ezt a kozmetikát nem sokáig lehet fenntartani. Az első komolyabb sírás lemossa a festéket. Belül légy erős, szikla szilárd, ne kívülről. nem attól lesz harmónikus az életed, ha rezzenéstenel arccal viseled a terhed, hanem ha rezenéstelen belsővel! És jöhet eső és fújhat a szél és lehet földrengés a magánéletedben, házad erősen áll, mert Jézus lakik benne. Menj hát be a szentek szentjébe, kezdd őt csodálni, imádni, kezd el tanulgatni az üvegtenger melletti éneket, hogy átragyoghasson Jézus élete a te halandó életeden keresztül.
Kedves Édesanyák! Kezdjétek el tanítani gyermekeiteket az üvegtenger melletti énekre! Amikor hálát adunk értetek, hálánkban az is benne van, hogy ti vagytok, akik erre megtaníthatjátok őket. Ti másképp énekeltek, mint az édesapák, ti másképp meséltek Jézusról, rajtatok és bennetek másképp ragyog ez a tiszta ének.
Mikor kezdjünk el Isten dicsőítő énekeket énekelni és meddig énekeljünk?
Azok kedvéért, akik még nem voltak gyermekistentiszteleten, elmondjuk, hogy a kicsiknek szóló igehirdetés és gitáros éneklés után mindannyian körülálljuk az oltárt és a közös, kézen fogva mondott imádság előtt a "Szívem csendben az Úrra figyel, ki segít" szövegű énekekünket énekeljük el kétszer, amit már minden gyermekistentiszteletes csemeténk ismer.
"Énekeljetek új éneket az Úrnak ... áldjátok nevét, hirdessétek szabadítását minden nap! ... Boruljatok le az Úr előtt szent öltözetben..."
Ámen