Nagycsütörtök
Szentendre, 2010. április 1. 18:00
/Mt 26,10-20/
EÉK 191, 3, 304, 308, 11, 311
Horváth-Hegyi Olivér
Keresztény Gyülekezet, Szeretett Testvérem az Úrban!
A kereszténység legnagyobb, hétköznapra eső ünnepének estéjén vagyunk együtt.
Nagycsütörötökbe szinte minden egyszerre sűrűsödik össze: még a visszafogott böjben vagyunk, de már egészen közel járunk Jézus gyalázatos megcsúfolásához; még halljuk a hozsannázó tömeget, de már az utolsó vacsora meghitt perceibe léptünk be; még életben van Jézus, de már feszül bennünk az értünk megfeszült Isten képe.
Nagycsütörötök. A tradíciót megborító lábmosás, a falat kenyér és a korty bor átértelmezése, a Gecsemáné-kerti magányos imádság, az aljas árulás története - mind egy napra esik. Mozgalmasság, fordulatok, a passió, Jézus szenvedésének története. Ezek szövik át ünnepünket.
Az egyházunk által meghatározott igehirdetés alapigéje ennek csupán töredékét adja elénk. A töredék üzenete azonban nem töredékes, sőt, talán Nagycsütörötök két leglényegesebb üzenetének átgondolását teszi lehetővé.
Egyrészt nem hallgathatunk Júdásról, így Júdás alakját járjuk körül, másrészt az egyház hallatlanul nagy kincse, Jézus kenyérről, borról és önmagáról mondott szavai mindennél hangsúlyosabban adják meg mai napunk színét.
Júdás. A Jézust csókkal illető tanítvány a Biblia népszerűségi litájának utolsó helyét kapja. Júdás. A félreismert tanítvány. Júdás, a méltatlan. Júdás neve azóta is rosszul csengő név, amely névvel egyik szülő sem illeti sívesen gyermekét. Júdás a Szentírás negatív figurája.
Azonban Jézus listáján még nagycsütürtükön sincsenek egymás alatt a nevek, Jézus senkit sem illet sorszámmal. Júdás sem az utolsó. Ugyanis az Ő könyvében egymás mellett helyezkednek a nevek. Júdás, az Isten Fiát katonák kezébe adó, alattomos gazemberként elhíresült tanítvány az asztalközösség tagja. Júdásnak ott a helye a többiek között. Júdás is ugyanolyan szeretett és megváltásra szoruló embere Jézusnak, mint a másik tizenegy.
Ha jobban belegondolunk, Jézus megtehette volna, hogy az utolsó, s most már tudjuk, hogy működésének legfontosabb vacsorájára nem hívja meg Júdást, de Ő mégsem így tette. Júdás ott van a többiekkel együtt: Jánossal, a szeretett tanítványal, Péterrel a legmegbízhatóbb munkatárssal, Jakabbal, akinek megadatott, hogy a másik kettővel együtt a megdicsőülés hegyén megtapasztalja Isten jelenlétét. Júdás az Atyának ugyanolyan fontos gyermeke, mint bárki más.
De menjünk tovább a történetben. Jézus, miközben jóízűen falatozva beszélget csapatával, bár tudta, hogy Júdás Iskariótes szívében eldőlt, mit fog tenni, mégsem leplezi le őt a többiek előtt. Micsoda lincshangulat lett volna akkor, ha Jézus elárulja az árulót. A Máté írása szerinti evangéliumban csupán annyi történik, hogy Jézus egyedül Júdásban tudatosítja azt a tényt, hogy mire készül. "Bizony mondom néktek, hogy közületek egy el fog árulni engem."
Jézus irgalmassága ez. Mert a Mester így gondolkozott: az Isten országában, ami közöttünk van, az ítélkezés nem az emberek dolga. Mégcsak nem is a tanítványoké. Ez az ügy egyedül Istenre és Júdásra tartozik. Nem mutagotok rá újjal, hogy ti se mutagassatok rá.
Hát nem megdöbbentő Jézus magatartása? Dehogynem.
Nagycsütörtöki Testvérem! Neked is ott a helyed! Ott a helyed annál az asztalnál, ahol rajtad kívül még tizenketten, vagy ki tudja mg hányan ülnek. Ott a helyed! Annál az asztalnál te is ott ülhetsz, ahol talán Júdás ül melletted, de akkor is ott a helyed, ha te vagy az, aki Jézussal egyszerre nyújtod kezedet a tálba!
De menjünk el az asztaltól és érkezzünk meg a szentendrei oltár térdeplőjéhez. Ennél a térdeplőnél mindenkinek itt a helye. Jó helyen térdepelsz és jó helyre térdepelt le az is, aki veled együtt vágyakozik arra, hogy közössége legyen Jézussal. Az úrvacsora nem e tökéletesek vacsorája, hanem pont az olyanoké, mint amelyen te vagy, meg én vagyok. Bűnösök! Térdeljünk le együtt és adjuk hálát Istenek, hogy ilyeneké is a mennyek országa! Minden egyes alkalommal, amikor az Úr oltárához igyekszel, mert már nagyon erős benned az akarás arra, hogy a tisztával, az érted meghalttal és feltámadttal együtt légy, gondolj arra, hogy Júdás éppúgy részesül az áldásban, éppúgy kapja a bűnbocsánatot, mint a többi. A kérdés csak az marad: hogyan élsz ezzel a bűnbocsánattal? Felállsz, elmégy és visszaélve szeretetével elárulod őt, megtagadod őt, gonoszkodsz vele, hiába veszed a nevét, nem szenteled meg az ünnepnapot, folytatod a lopást, a házasságtörést, a harminc ezüst utáni sóvárgást , a hatalmad építését, a másik piszkálását, vagy követed őt. Ma is válaszolni fogsz, Húsvét ünnepén is lesz egy válaszod, minden hónap első vasárnapján válaszolsz az életeddel. Engeded-e, hogy a Jézussal való legszorosabb közösség, az úrvacsora tisztaságából kiragadjon téged a Sátán, vagy ellene álsz-e?
Igénk másik nagy üzenete az egyház hallatlanul nagy kincse, Jézus kenyérről, borról és önmagáról mondott szavai.
Valaki egyszer azt mondta, hogy a legtisztább igehirdetés az úrvacsora.
Az, hogy hogan van benne Jézus a jegyekben: az ostyában és a borban, nem tudjuk, de nem is kell megmagyaráznunk. "Ez az én testem, amely tiértetek adatik és ez az én vérem, amely tiértetek ontatik ki bűneitek bocsánatára." Miért lett gyakorlattá az egyházban az úrvacsora? Hát mert Jézus ezek után a szavak után azt mondta: Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre. Jézus mondta, mi pedig anékül, hogy különösebb tudományos magyarázatot adnánk, gyakoroljuk. A választ igazán azok tudják, akik átélik: Jézus tetsének és vérének vétele tényleg megerősít az igaz hitben, a szeretetben, a Szentlélek közösségében.
A Jézussal való asztalközösségünk a halála által bűnbocsánatot kapott bűnös emberek közössége. Ha tetszik, Isten válasza. Látom, te bűnös vagy, kérdezed, hogyan szabadulhatsz meg bűneidből, én pedig válaszolok neked: éld át, tapasztald meg egy falat kenyérben és egy korty borban, hogy én érted haltam meg és támadtam fel, hogy megtisztulj és hogy örök életed legyen. Minél gyakrabban, minél inkább légy nyitott erre az asztalközösségre!
Nagycsütörtök. Utolsó vacsora. Úrvacsora A lehető legkézzelfoghatóbb ajándéka Jézus Krisztusnak. Élj vele! Az ajándék Ő maga.
Ámen.