Orgonazenés áhítat
Szentendre, 2009. november 13. 18.00
/Lk 12,35/

Horváth-Hegyi Olivér

Kegyelem néktek és békesség... "Legyen derekatok felövezve és lámpásotok meggyújtva!"

A Bükkös patak vizének tetején úszó rozsdabarna levelek néhány hete csendesen mondogatják: eljött a mi időnk, mi már utazunk a nagy víz felé. A lombkorona darabjai elvégezték küldetésüket, az ő idejük eddig tartott.

Ítélet, reménység és örökélet vasárnapja között minden évben befelé figyelünk. Isten igéje arra irányítja figyelmünket, hogy - bár nem tudjuk mikor, - de eljön a mi időnk is. Jézus éberségre és józanságra szólít fel bennünket, s mindenféle számítást elutasítva mondja: "Legyen derekatok felövezve és lámpásotok meggyújtva!" Sokan félreértik ezeket a szavakat és görcsölve, aggodalmaskodva, nyugtalan izgalommal tekintenek saját halálukra, vagy a világ elmúlására. Jézus szava ennek ellenkezőjét szeretné elérni bennünk: ne izzadt tenyérrel és álmatlan éjszakák hánykolódásában várd az Urat, hanem egyszerűen felkészülten. Jézus nem az ügyeletben lévő tűzoltó éberségére, vagy a játszótéren figyelő édesanya féltésére gondol, amikor azt mondja: "Legyen derekatok felövezve és lámpásotok meggyújtva!" Csupán arra figyelmeztet, hogy legyünk készen arra, hogy az utolsó pillanat bármelyikünk életébe bármikor betoppanhat.

Megdöbbentő mondatok hagyják el Jézus száját, amikor az utolsó időkről szól. Szolgákhoz hasonlít minket, akiknek az a feladatuk, hogy uruk visszajövetelét várják, még éjjel is. Aztán amikor bizonytalan időpontban, valamikor éjjel megérkezik az úr, kiderül, kik azok, akik várták és kik azok, akiket nem érdekelt uruk visszajövetele. Azt mondja Jézus: "Boldogok azok a szolgák, akiket az úr, amikor megérkezik virrasztva talál." Bizony mondom néktek, hogy felövezi magát, asztalhoz ülteti őket odamegy és felszolgál nekik." A felkészültség jutalma, hogy a mennyek országában Jézus asztalánál foglalhatunk helyet, ahol Isten dicsősége tölt be mindent.

Testvérem! Legyen derekad felövezve és lámpásod meggyújtva! Ez nem parancs. Még csak nem is utasítás, sokkal inkább kérés, rimánkodás, könyörgés. Az Úr Jézus kérve kér: légy készenléti állapotban! Te, aki itt ülsz, és talán azon morfondírozol, hogy jaj, mi lesz velem, ha meghalok, légy készenléti állapotban és ne aggodalmaskodj a holnap felől, mert a holnap majd aggodalmaskodik magáért! Minden napnak megvan a maga baja. Ne aggodalmaskodj saját halálod felől, mert ha Jézusé vagy, a lehető legjobb dolog történik veled, amikor eljön ítélni élőket és holtakat. Ha Krisztusé vagy, nincs félnivalód amikor leplezetlenül kell odaállnunk isten ítélőszéke elé. Életünk egyik legnagyszerűbb vigasza és bíztatása Jézus elhangzott szava: "Boldogok azok a szolgák, akiket az úr, amikor megérkezik virrasztva talál."

A Bükkös patak vizének tetején úszó rozsdabarna levelek néhány hete csendesen mondogatják: eljött a mi időnk, mi már utazunk a nagy víz felé. A lombkorona darabjai elvégezték küldetésüket, de mi még nem. Most még tart a kegyelem ideje, íme most van az üdvösség napja, most még itt ülünk ebben a templomban és halljuk az evangélium üzenetét. És hogy mi az üdvösség? Hát az, amikor bűnbánatomban Isten megbocsátja nekem minden bűnömet és én ezt elhiszem. Nincs ennél nagyobb szeretet.

"Legyen derekatok felövezve és lámpásotok meggyújtva!" Legyen! Ámen.

Isten békessége, amely minden emberi értelmet fölülmúl, őrizze meg szíveteket és minden gondolatatotokat az úr Jézus Krisztus nevében.

Ámen.