Szentháromság ünnepe utáni 16. vasárnap
Szentendre, 2008. szeptember 7. 10.00
Tanévnyitó istentisztelet
/Jn 6,16-21/
Horváth-Hegyi Olivér
Keresztény Gyülekezet, Szeretett Testvéreim az Úr Jézus Krisztusban!
Aki vezetett már naplót, tudja, hogy képtelenség mindent leírni. Vannak napok és hetek, amikor semmi érdemleges nem történik, ugyanakkor vannak percek, amelyekről akár több oldat is tele tudnánk írni. (Jellemzően a nőtestvérek ebben mindig jobban jeleskednek, mint mi.) Az írott anyag az elmúlt idő töredékének, de fontos töredékének rögzített formája.
Az evangéliumok szerzői is így voltak ezzel. Jézus életében voltak kiemelkedő, tehát említésre méltó események, és természetesen voltak a szürke, vagy inkább csak egyszerű hétköznapok. Ahogyan egy ember életét, de még egy hetét sem lehet pontosan leírni, Jézus életét sem írták le szóról-szóra.
A János írása szerinti evangélium is ebben a szerkesztői szabadságban íródott. Tudatos szerkesztés figyelhető meg, hogyan következnek egymás után a történetek. Természetesen a tudatos "naplóvezetés," pontosabban tudósítás mögött egy tudatosan megélt élet állt. Jézus mindent tudatosan tett. Nem gondolom, hogy előre megírt forgatókönyv alapján működött volna három esztendőn át, de a helyzeteket mindig felismerte és határtalan bölcsességgel, valóságos Istenként és valóságos emberként mozgott közöttünk.
A tanévnyitó istentiszteletre a vízen járás történetét választottam. Mielőtt Jézus isteni voltára, a vízen járás meglepetésében újra rácsodálkoznának a tanítványok, ő már tesz egy csodát. Ötezer embert vendégel meg. Két halból és öt árpakenyérből lakat jól egy egész sereg hallgatóságot. A kenyérszaporítás után vízen járásról tudósít az evangélium szerzője. Ugye emlékszünk arra, hogy az Ószövetségben melyik két csodálatos eszközzel, illetve eseménnyel tette Isten a népet magáévá? Előbb a pusztai vándorlás éhínséges idején égi mannával, egy édeskés, magas vitamintartalmú eledellel táplálta őket, majd kettéválasztotta a Vörös-tengert. Isten ezekkel a csodákkal gondoskodott arról, hogy a nép elhiggye: Istene hatalmas és mindenható, érdemes hozzá tartozni. Az Újszövetségben Jézus a kenyérszaporítás, az újkori "manna-történet" hőse, ezt követően pedig megtudjuk, hogy neki még a vizek is engedelmeskednek.
De menjünk közelebb a történethez és nézzük meg, hogyan is kell értenünk a vízen járás csodáját!
Azt olvassuk, hogy bizony, amikor ezek az edzett, főleg halászokból lett tanítványok hajóba szálltak, már sötét volt. A történetből nem derül ki, de ha figyelmesen olvassuk az evangéliumot, rájöhetünk arra, hogy a tanítványok most vannak először Jézus nélkül azóta, hogy követték őt. Milyen szép szimbolika húzódik meg e mögött! Jézus nélkül lenni a tanítványok számára annyit jelent: sötétségben lenni. Aki nem Jézussal kel partra, sokszor megtapasztalja: sötétségben tapogatózik. Sötétben viharba kerülni - a hajósok ezt jól tudják, - nem veszélytelen ám! Belekérdezek a mindennapokba. Mielőtt belefogunk valamibe, kérjük-e Jézust: szállj be a hajómba, gyere velem, Uram!? ...
Jézus nincs a hajóban, tanítványai nélküle indultak el.
A Galileai-tavat körülvevő hegyekről hirtelen lezúduló szélroham pillanatok alatt és váratlanul szokott hatalmas vihart kavarni. Az edzett halászokra is veszedelmes lehetett ez, különösképp sötétben. A feljegyzés szerint a bátor, de most inkább vakmerő tanítványok, mintegy huszonöt, vagy harminc futamnyira voltak a parttól, amikor bajba kerültek. Egy futam egy stadionnak, vagyis száznyolcvanöt méternek felel meg. Ma is, bárki lemérheti, hogy a Genezáreti-tó szélessége mintegy hatvan futamnyi - segítek, kb. tizenegy kilométer. Öt kilométer sötétségben háborgó víz választja el a tanítványokat a biztonságot jelentő parttól. És akkor egyszerre csak ott van Jézus. Megáll mellettük; a baj kellős közepén áll meg Jézus: hihetetlen váratlanul, elképesztő körülmények között, teljesen abszurd helyzetben.
És érthetetlen, de a tanítványokon mégis igazán csak most lesz igazán úrrá a félelem. Ahol Isten megjelenik, félelem fogja el az embereket. Minden teofánia, isteni megjelenés természetes kísérője ez. És mi erre Jézus válasza: "Ne féljetek!" Isteni önkijelentés ez. Jézus kijelenti, hiszen Isten fiaként megteheti, meg kell tennie, hogy ő Isten. "Ne féljetek!" Mintha azt mondaná: "Isteni hatalmam nem ellenetekre van, hanem értetek." Isten a hatalmát sohasem az ember ellenében használja. Isten nem ember ellenes. Bűnellenes. Az igen. De amikor minden tajtékzik körülöttünk és háborog bennünk, egyszer csak megjelenik. Mennyire vagyok elfoglalva a fejem fölött összecsapó hullámokkal? Észreveszem-e Jézust, aki lehet, hogy már réges-rég ott áll mellettem és azt várja, hogy átvihessen a túlsó partra, ahogyan a tanítványokat is újabb csodát téve egy szempillantás alatt átvitte a túloldalra. Ugye felsejlik bennünk József Attila klasszikussá vált verssora? "Az Isten itt állt a hátam mögött és én megkerültem érte a világot!"
Elkezdődött az újabb tanév, nekirugaszkodunk az előttünk álló munkaévnek is. Hogyan fogunk megérkezni az év végéhez? Milyen mérleget vonunk majd a következő nyári szünet és nyári szabadságok előtt? Hogy fogok kinézni tíz hónap múlva? Esetleg hajótörötten, megszaggatott vitorlákkal, itt-ott lékekkel az oldalakon, meggyötörten és teljesen kimerülve? Én azt mondom, nem érdemes Jézus nélkül vízre szállni. Egészen más egy vihar vele, mint nélküle. Vele talán viharba sem kerülünk. De ha mégis, ő hajlandó - mert Isten és mert mindenek felet úr - a baj kellős közepén utánunk jönni, csöndes szelídséggel megállni és azt mondani: "Ne féljetek!" Hogyan is énekeltük a főénekben? "Hozzá kötött engemet, / Szent reményem minden szála." és "Ahol, a ti kincsetek, / Ott legyen a szívetek!" Ha ő számomra kincs, ha baj is ér, túlélem.
Jézus tanítványai szeme láttára a háborgó tenger hátán állt, és a csodát csoda követte. Mindenki épségben megérkezett. Nekünk nem egy 180 centi magas, 33 éves, szakállas, zsidó származású Jézusunk van. Mi nem fogunk vele kezet, nem is érinthetjük ruhája szélét. De van Jézusunk. Vele kezdhetjük az évet. Átélhetjük, hogy ő most is valóságos. Nem tudom én ezt átadni, sem megtanítani, de hitet ébreszthet bennünk a Szentlélek. Már ott áll mögötted. Fordulj csak meg!
Ámen.