Szentháromság ünnepe utáni 23. vasárnap
Szentendre, Szentendre, 2023. november 12.
Préd 12,1-7
Fénye a földnek, EÉK 296, Mint az ezüstöt, Atyám két kezedben, EÉK 293
Horváth-Hegyi Olivér
Elejétől a végéig bölcsen
Keresztény gyülekezet, testvéreim az Úrban!
Gondolj Teremtődre ifjúságod idején! Így kezdődött a Prédikátor könyvének mai igeszakasza. Gondolj Istenre gyermekkorodban! Jézus fiatalként is legyen ott a gondolataidban!
Igénk Salamontól, a bölcsességéről nevezetes királytól származik. Róla azt tudjuk, hogy Dávid király fia volt, gazdagsága messze földön híressé tette őt, jól ismerte az emberi életet. Az is le van írva a Bibliában, hogy királyságának kezdetén, amikor Isten azt mondta neki, hogy bármit kérsz, én megadom neked, ő nem azt kérte, hogy "minden kívánságom teljesüljön", hanem bölcsességet kért. Pontosabban azt, hogy különbséget tudjon tenni jót a rossz között. Így Isten az egyik legnagyobb erénnyel, a bölcsességgel ajándékozta meg őt királysága kezdetén és szerénysége miatt ráadásként elképesztő gazdagságot adott neki.
Tehát a bölcs Salamonnal ma az ember életét gondolhatjuk végig. Annak a vándornak, akik mi vagyunk. Akinek Isten életet ad, aztán 9 hónap múlva megszületik, először kisbaba, mint a ma megkeresztelt Berni, aztán gyermek, ifjú, felnőtt, végül eléri az agg kort és öregségében visszatekint egészen gyermekkoráig. Visszatekintésekor látja meg, hogy az emberöltőben egy valami van, amit nem szabad elmismásolni, kihagyni, veszni hagyni: az Istenre gondolást. Se a gyermekkor, se az ifjúkor, se a felnőtt, se az öregkor ne múljék úgy el, hogy nem gondolunk Istenre naponként.
A bölcs Salamon most kézen fogja az igehallgatót és egy falusi molnár házába vezet el minket. A molnár a legfontosabb étel alapanyagát készíti elő. Búzát őröl, hogy legyen liszt, amiből kenyeret lehet sütni.
Gyönyörű képek, metaforák sorozatát olvastuk a 12-ik fejezetben. Engedjétek meg, hogy ezeket a csodálatos képies beszédeket kicsit megmagyarázzam.
Bizony, az idősebb testvérek tapasztalták már, hogy elérkeznek azok a nehezebb itt fáj, ott fáj évek. A szem már nem lát olyan élesen, a kéz is reszket, az erős férfi már botra támaszkodik, már nem lehet kettesével szedni a lépcsőket, a kézimalom, a fakanál körkörös mozgatása nehézzé válik, az éjszakai alvás korán véget ér és az idős ember a madarakkal kel. Hangja rekedtes lesz, szürkületkor már nem járnak az utcán egyedül, kicsit bezárkóznak, kicsit visszavonulnak. Hajuk színe olyan lesz, mint a mandulafa virága, a test erőtlenebb, mint nyár végi sáska, aki már alig vonszolja magát, a fűszerek ízét sem lehet érezni úgy, mint régen. Kortársaikat elkísérik utolsó földi útjukon, a konyhában el-el ejtenek poharat, tányért, és velük öregszik a ház: a fa elkorhad, és végül a porból vétetett porrá kell lenned valósággá válik, a lélek pedig visszatér Istenhez.
A bölcs Salamon király a fiatalokhoz szól. Bár az élet alkonyán minden megváltozik, azok, akik
Ha idős testvéreinket megkérdeznénk, mi kell ahhoz, hogy valaki békében öregedjen meg, valószínű azt válaszolnának, hogy már kisgyermekkorodban ismerd meg Jézust, higgy Istenben, és ne tégy olyat, amit öreg korodban is bánni fogsz. Aki egész életén át tudja, hogy Isten akaratából jön a világra és őhozzá fog visszatérni; hogy e kereten belül és kívül is ő van; aki egész életében a Teremtő és Mindenható Istent tisztelve, benne bízva, neki adva a magasztalást, neki minden nap hálát adva él, az békében öregszik meg és el tudja fogadni sorsát.
A kezdő zsoltárban ezt hallottuk: "Ímé, arasznyivá tetted napjaimat ... Ugyan, mit várhatok én még, Uram? Egyedül beléd vetem bizalmamat." (Zsolt 39, 6.8.)
Ítélet vasárnapján mint hívő keresztény családok Pál apostol szavaira is együtt figyelünk: "Mindannyiunknak meg kell jelennünk Isten ítélőszéke előtt, hogy mindenki elvegye jutalmát aszerint, amit a testben cselekedett, vagy jót, vagy rosszat." (2Kor 5,10)
Amikor a bölcs Salamon király engedelmes szívet kér Istentől, hogy meg tudja különböztetni a jót a rossztól, lehet, hogy élete vége felől is látja saját magát. A majdani számadás meggyőződése lehet. Isten számon fog kérni: milyen jót és milyen ne jó dolgokat tettél életedben? Salamon békés öregkort és nyugalommal megáldott készülődést szeretne magának. És erre tanít ma minket. Ez a Salamon szólalt meg a főénekünkben: "Hallgass rám, fiam, fogadd el szavam, tartsd a szívedben a tanácsaimat."
Salamon király még nem ismerte Jézust, nekünk már ennyivel könnyebb. Ismerjük Jézus bölcs megoldásait, mindent megtanulhatunk tőle. Az evangéliumok eligazítják gondolatainkat, indulatainkat, kapcsolataink folytatásához jó tanácsokat adnak, és segítenek abban, hogy mi kell ahhoz, hogy az utolsó ítéletkor ne a rettegés és félelem, hanem a reménységgel teli békesség és öröm lehessen a legerősebb, ami bennünk lesz.
Kedves felnőtt testvérek! Kedves kisgyermekes szülők! Kedves konfis szülők!
Felelősségünk vitathatatlan és óriási. Vándorutunkon ránk bízott gyermekek, "anyaméh gyümölcse jutalmak" szegődnek mellénk, akik kezét meg kell fognunk, és akikkel együtt olvasva a Bibliát, együtt letérdelve az oltár elé, együtt magasztalva Istent, együtt megszentelve az ünnepnapot kell bandukolnunk az örök élet kapuja felé.
Vándoroljunk okosan! Sőt, inkább bölcsen! Úgy, mint Salamon, aki az élet végéről is képes volt látni a kezdetet és a közepet, és aki semmi másra nem vágyott, minthogy meg tudja különböztetni a jót a rossztól. Szép és értemes feladatunk a megkülönböztetés után a rosszat és haszontalant elvetni, a jót tenni, terjeszteni. Gondolj Teremtődre fiatalon és élemedett korodban egyaránt. Ámen.
Ámen.
.