Szentháromság ünnepe utáni 10. vasárnap
Szentendre, Szentendre, 2023. augusztus 13.
Hab 2,1-4
EÉK 50, 9, 296, 348, 333, 293
Horváth-Hegyi Olivér
Isten nyugalma - ember békessége
Keresztény gyülekezet, testvéreim az Úrban!
Már 5-ik hete az Isten sötétségből világosságra hív sorozatban vagyunk.
Ma a mókás nevű, de annál komolyabb isteni kijelentést tolmácsoló Habakuk próféta igéje akar beleavatkozni életünkbe. Kérdés az, hogy engedünk-e ennek a beavatkozásnak. Isten akkor próbálkozik a legintenzívebben megragadni minket, amikor távolodunk tőle.
Izrael népe is egy ilyen Istentől távolodó ciklusában volt, amikor Jeremiás és Habakuk próféták figyelemfelkető beszédekkel, olykor kézzel lábbal próbálták őket észhez téríteni.
Habakuk Kr. e. 607 és 605 között többször is megnyomta a vészjelzőt, mert Isten, népe számára drasztikus mértékben kezdett a feledés homályába tűnni. Mindenféle új, idegen, babiloni isteneket kezdtek imádni, az egy igaz Istent pedig zárójelbe tették. A láthatatlan Istent látni sem akarták, pedig Isten számtalanszor igyekezett életjelt adni magáról.
Isten a te életedbe is naponként ad életjelt magáról. Ez az életjel egyben életet adó jel. Ő a keresztet mutatja feléd: "Ennyire szeretlek. Fiam azért ment el hozzád, hogy észrevegyél." Annál nagyobb jel nem létezik, minthogy Isten emberré lesz. A keresztelési igében is hallhattuk, hogy "Szeret az Úr, azért nincs még végünk! Irgalma nem fogyott el, megújul reggelre kelve." (JSir 3,22-23)
Habakuk azt a kijelentést kapta Istentől, hogy a nép elfordulásának következménye a babiloniak viszonylag gyors hatalomhoz jutása lesz, vagyis a könnyen megszerezhető, vallási szempontból egyre gyengülő és a pogányságba asszimilálódó Izraelt szempillantás alatt fogják beolvasztani birodalmukba. Ez Kr.e. 597-ben, 9-10 évvel a prófécia után be is következett. Templomukat lerombolták, az országot kifosztották, a nép értelmiségi rétegét, a mesterségeket űző hasznos embereket elhurcolták, az iskolázatlanokat magukra hagyták.
Mindeközben Habakuk próféta, aki saját szemével látta azt, ami szó szerint bekövetkezett, azon tépelődött, hogy Isten miért büntet kollektívan. Miért szenvednek a hívők a hitetlenek miatt? Mi lehet a feloldása annak, hogy az egy igaz Istenhez hű embereket éppúgy éri a baj, mint a bálványimádó, babiloni isteneknek hódoló, hűtlen tömeget. Hol van az a rés, az a jó válasz, ami ebben a mindenkit érintő háborúban a hívő emberek mégis meg vannak különböztetve? Hol van Isten könyörülete azokon, akik benne hisznek?
A háború nem válogat. A tömegszerencsétlenség nem válogat. A rák nem válogat. A természeti katasztrófa nem válogat. A terrorista nem válogat. Isten sem válogat?
Ezt a kérdést teszi fel Habakuk próféta, de már nem magának, hanem Istennek. "Miért hallgatsz, amikor a bűnös tönkreteszi a nála igazabbat?" (Hab 1,13b)
És itt érkezünk el Pál apostol rómabeliekhez írott levelében is idézett igéhez: "Az igaz ember a hite által él.", amely Luther Márton számára is meghozta a fordulatot, egyben a kereszténység törtnetének nagy fordulatát. A teljes mondat így hangzik: "Az elbizakodott ember nem őszinte lelkű, de az igaz ember a hite által él." (4.v.) Elbizakodott ember. Alig értjük ezt a szót, talán túlságosan átfon bennünket is az elbizakodottság? Bibliai értelemben, amely tegyük hozzá, hogy a legmélyebb értelmezés, az az elbizakodott ember, akinek hamis biztonságérzete van. Aki nyugalmát Isten nélkül képzeli el.
Izrael hamis biztonságérzete megcsalta az egész népet. Az asszírok? Legyintettek egyet: majd az egyiptomiak megvédenek minket. Istennek nincs fegyvere, Egyiptom pedig erős katonai hatalom. Idegen kultúra? Pogány asszonyok? Egy-két bálvány? Azok nem jelentenek veszélyt! Ugyanazt az istent imádjuk! Fizetni kell a gyarmatosító nagyhatalomnak? Abba még senki sem halt bele! Az elbizakodott ember logikája ez. Földi dolgokban hisz. Magában hisz. A nyugalmat megveszi, a biztonságát pénze, befolyása szavatolja, a lelki, szellemi élete egyáltalán nem befolyásolja a mindennapokat. Hamis biztonságérzet.
Erre érkezik Isten monda: "Az elbizakodott ember nem őszinte lelkű, de az igaz ember a hite által él."
A hitetlen ember ma is földi dolgokhoz fordul, mint élete gondjaira megoldást a földiekben keres. Az igaz ember hitét Istenbe veti. Tőle várja élete nagy kérdéseire a választ. Reggelenként végiggondolja napját és Isten teszi le családja egészségét, gyermekei biztonságát, munkáját, miközben gondoskodó szeretettel óvja a rábízottakat, becsülettel, igényesen és szorgalmasan végzi munkáját.
Az igaz ember ószövetségi értelemben feddhetetlen, bűnöket kerülő ember. Igaz, mert mindenét Istenre bízza és engedi, hogy ő vezesse. Igaz, mert nem hamis istenektől várja boldogulását. Igaz, ahogyan Jób igaz ember volt. Az igaz ember ezért élhet békességben még akkor is, ha feje fölött cikáznak a villámok, és körülötte nagy a káosz.
Isten azt akarja, hogy igaz légy. Hogy igazi életed lehessen. Olyan életed, amire szíved, lelked mélyén mindig is vágytál. Nem kell beleszakadnod a nyugodt, kiegyensúlyozott életed megteremtésébe. Az úgysem lesz elég. Isten ezt ajándékba adja neked. Hidd el, fogadd el, így menj el békességgel.
Ámen.
.